Földtani intézetek

oly állami intézetek, melyeknek célja az illető ország földjének anyagát és szerkezeti viszonyait tanulmányozni, az ezekre vonatkozó adatokat összegyüjteni és azokat részint térképeken, meg egyéb kiadványokban közrebocsátani, részint pedig gyüjteményekben hozzáférhetővé tenni. Közegei az u. n. állami geologusok, évenként a nyári hónapokban bizonyos területeken földtani tanulmányokat, fölvételeket eszközölnek. Ezek alapján készül az illető ország földtani térképe (l. o.) és ez alkalommal, nemkülönben egyes külön küldetéskor gyüjtetnek, szereztetnek össze mindazon anyagok, melyek a F. gyüjteményeiben elhelyezve az ország áttanulmányozott vidékeinek kőzeteit és ásványait (különös tekintettel azok gyakorlati fontosságára), továbbá pedig szerkezeti, meg képződési viszonyait és még sok egyéb nevezetességét tüntetik föl. Angliában 1835. állították fel az első földtani intézetet (The Geological Survey of the united Kingdom), amelynek kiváló része van az angol kőszén-, vas- és egyéb bányászat hatalmas felvirágzásában és nagy jövedelmezésében. Második helyen áll e tekintetben testvérállamunk, Ausztria, ahol 1849. szervezték a hazánk területén is sokat dolgozó «K. k. geologische Reichsanstalt»-ot, amely még mindig egyike a legelsőbbeknek és legtekintélyesebbeknek e téren. A hatvanas évek elején Poroszország, azután Franciaország, Olaszország, Szászország és még más országok (köztük elég korán hazánk is) látták be a F. szervezésének szükségét. Az európaiakat messze tulszárnyalták az Egyesült-Államoknak a hetvenes évek elején alakult hasonló intézetei, amelyek óriási költséggel és roppant apparátussal dolgoznak. De nemcsak Európában és Amerikában, hanem a többi világrészben is működnek ma már F., még pedig sok oly államban is, ahol lételöket egyéb fontos kulturintézmények hiányában föl sem tételeznők.

Hazánkban, ahol már igen nagy területen végeztek földtani fölvételeket a bécsiek, 1868. tétettek meg az első intézkedések a földtani intézet szervezése érdekében. Ugyanez év nyarán kezdték meg az országos részletes fölvételeket, 1869. pedig a m. kir. földtani intézet, mint az akkori földmivelésügyi és kereskedelmi miniszterium egyik szakközege (az igazgatón kivül mindössze 4 taggal) önálló helyiségeket is kapott. Ma is a földmivelésügyi miniszterium kebelében működik és helyiségei ennek a miniszteriumnak a palotájában vannak. Az intézet élén 1882. néhai Handtken Miksa állott. 1882 óta az intézet igazgatója Böckh János min. osztálytanácsos és kiváló geologus, aki alatt az intézet igen szép fejlődésnek és erős haladásnak indult. Különösen a mi az intézet gyakorlati irányát illeti, sok külföldi hasonló intézetet jóval tulszárnyalt, nevezetesen azzal, hogy magyar intézetünk kebelében 1883. óta egy a bányászat szükségleteit szolgáló osztály, 1891. óta agronom-geologiai vagyis talajvizsgálati és 1893. óta hidrogeologiai osztály is működik. Az intézetnek az igazgatón kivül 11 tagja van és pedig 3 főgeologus, 1 bányageologus (ki egyuttal bányafőtanácsos), 3 osztálygeologus, 1 vegyész és 3 segédgeologus; a negyedik segédgeologusi állás szervezése dolgában most folynak a tárgyalások. Az intézetnek van két laboratóriuma. Az egyik a vegyészeti laboratórium, melyben ugy a hivatalosan megvizsgálásra oda beküldött ásványi anyagoknak kémiai elemzése végeztetik, nemkülönben pedig magánosok felkérésére tétetnek kémiai vizsgálatok. Magánosok kémiai vizsgálatokért a miniszterium által megszabott dijat fizetnek. A másik a pedologiai laboratorium, ahol kizárólagosan talajvizsgálatok eszközöltetnek. Nem csekély érdemeket szerzett és szerez az intézet magának az által is, hogy a hazai iskolákat, különösen pedig a középiskolákat hazai kőzetekből álló igen becses gyüjteménnyel látta és látja el, még pedig teljesen ingyen. Gazdag könyvtár és térképgyüjtemény is áll az intézet rendelkezésére. Könyv van vagy 12000 kötet, térkép vagy 2400 lap. Nyomtatott cimjegyzéke van ugy a könyv- mint a térképtárnak. Az intézet az Évi jelentéseken kivül (1882 óta) már 1871 óta Évkönyvet ad ki magyar és német nyelven, melyből eddig 10 kötet jelent meg, a 11. most folyik. Az intézet által kiadott térképekről l. Földtani térképek. Ugy az intézet gyüjteményeinek, mint könyvtárának és laboratóriumainak fejlesztésében, gyarapításában, valamint általában az intézet fejlesztése körül az igazgatón, meg a tagokon kivül legfőbb érdeme van semsei Semsey Andor urnak, a hazai természettudományi intézetek és társulatok e nagylelkü, nemes mecenásának.

Forrás: Pallas Nagylexikon