Formáció

A geologiában ama rétegek összesége, amelyek hasonló körülmények közt egymáshoz nagyon közeli időszakban, vagyis egyazon korszakban (periódusban) képződtek. A geológiai korszakot mintegy nagyobb időegységben képződött anyagok összeségének is lehetne mondani. Ami tehát időben kifejezve geológiai korszak, az akkor kezdődött anyagra nézve egy geológiai F. Egyazon F. rétegeinek szerves maradványai (kövületei) legalább is a fontosabb alakokban ugyanazok és éppen ezek alapján dönthető el, hogy mely rétegek tartoznak egyezon F.-hoz. Ujabb időben (az 1881. tartott nemzetközi geológiai kongresszus megállapodása óta) a F. kifejezést a szisztéma szóval helyettesítik, mivel a F. a magyar képződmény értelmében a kőzetek képződési módjára van már lefoglalva (eruptiv v. vulkáni képződmény, ill. F., szediment F., metamorf. F., telér F. stb.). Régebben p. devon, diasz, kréta, jura, triasz stb. F.-ról, most devon, diasz, kréta, jura, triasz stb. szisztémáról szólunk. A németek még ma is inkább a F.-t, mint a szisztémát használják.

F. a növénygeografiában. Valamely vidék v. növény termőhely megtekintése után bizonyos képünk marad, mely a termőhelyek (erdők, vizek, hegyek stb.) különféleségéhez képest más-másféle. Ezen képet a növényországnak bizonyos alapformái alakítják, p. a fák, bokrok, kórók, mohok, füvek, a fákra felfutó iszalagnövények, nád, a szalmás füvek, gombák stb. Ezen alapformáknak már magában való, azaz más formákkal nem szövetkezett megjelenése is élénken előtünhetik a vidék külsején, fiziognómiáján, mig más fajok önálló, független egészet alkotni egymaguk nem birnak, hanem gyakoriságuk ellenére is csak alkotó részek lehetnek más növénytársulás v. növényszövetkezet közepett. A vidék külsejére az alapformák akkor nagy jelentőségüek, midőn seregesen nőnek együtt. A hasonló vonásu alapformákból alakult csoportokat képződményeknek v. F.-nak nevezzük. A F.-ók azért is nevezetesek, mert csaknem az egyetlen hasznavehető alapot nyujtják, amely szerint a helyrajzi, földtani és éghajlati tekintetben okszerüen tagolt monarkiánkat növényföldrajzi tekintetben is természetszerüen határolt területekre oszthatjuk.

Forrás: Pallas Nagylexikon