Forró

l. Elek (angyalosi), honvédezredes, szül. Háromszék vmegyében 1813., megh. Abonyban 1893 jan. 25. Hirét a szabadságharcban alapította meg. Midőn a szabadságharc kitört, F. huszárszázadával átment a honvédekhez és mindaddig, mig Bem el nem jött, az erdélyi honvédelem élén állott. Azután pedig mint Bem bizalmas barátja és ugyszólván jobb keze, végigküzdötte a szabadságharcot. A császáriak 18 évi várfogságra itélték, de 1851. kegyelmet kapott. Utolsó éveit Abonyban töltötte.

2. F. Pál (háportusi), a legrégibb magyar Curtius-fordító, erdélyi nemes ember, élt a XVI. sz. elején, Báthori András bibornok és erdélyi fejedelem, majd Bethlen Gábor udvarában, aki követségekben alkalmazta; járt Bécsben is. Irt görög és latin verseket; Curtiust Bécsben időzése alatt fordította és Bethlen adatta ki: Quintus Curtiusnak az Nagy Sándornak Macedonok királyanak viseltetet dolgairol irattatot Historiaia, Debrecen 1619. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

Forrás: Pallas Nagylexikon