Fracq van Berkhey

János, németalföldi iró, szül Lejdában 1729 jan. 23., megh. 1812 márc. 13. A lejdai egyetemen orvostant tanult, majd Amsterdamban mint gyakorló orvos működött. Több pásztorkölteményt irt s megkezdte Hollandia Flórája és Faunája c. munkáját (4 köt., Amsterdam, 1769-79., franciául 1782). 1773. a lejdai egyetemen a természettudományok lektora lett, de 1795. elbocsátották s nagy szegénységben halt meg. Természettudományi munkái korukban igen becsesek voltak. Nevezetesebb költeményei: De Lof der Dankbaarheid (Lejda 1773, pályadijat nyert); Verheerlykt Leiden (u. o. 1774); Gedichten (2 köt., Amsterdam, 1776-79) és Vertellungen mijner Jeugd (Lejda 1798).

Forrás: Pallas Nagylexikon