Fűzfafélék

(növ., Salicineae v. Salicaceae), a barkások rendjébe tartozó növénycsalád, fák v. cserjék, váltakozó egyszerü levelekkel, hamar lehulló két pálhával. Virágjok kétlaki, s mindenkor barkás. A barka az oldalágacskák csúcsán fejlődik. A barkás hajtás leveles v. levéltelen, vagyis csak a barkát viseli. A barka fedőlevelei pikkelynemüek, hártyásak, hosszabb vagy rövidebb idő mulva lehullnak s a fedetlen virágok a tövükből nőnek. A F.-nek t. i. kehely v. szirom alkotta virágtakarójok nincs. A himes barkák pikkelyei sárgák vagy pirosak tövében 1-24 him van. A magrejtő faláról két sorban számtalan pete csüng. A gyümölcs apró, barkásan álló tokocska, éréskor a tetején kétfelé reped, két foga csiga módjára hátragörbül, midőn az apró és gyapotos magvak a tokocskából kiszóródnak. A fűz és nyárfák környékét fehér pehely lepi el, mely nem más, mint a magvak szőre. A F. génusza, a nyárfa meg a fűzfa mintegy 200 fajjal a mérsékelt és hideg földövön, különösen az É-i féltekén. Említésre méltó, hogy a F. a földsark, valamint a havasok csúcsa felé is eltörpülnek, a talaj füvén heverve szétmásznak, sőt egészen fűnemü fűz is van. (Salix herbacea L.). A kréta- meg a harmadkorszakból mind a nyárfának, mind a fűzfának számos ásatag levélnyomása maradt fenn. V. ö. Andersson, Salicineae, De Candolle Prodromusának 16. kötetében; Wimmer, Salices Europeae (Boroszló 1866).

Forrás: Pallas Nagylexikon