Gael nyelv

(gadhel, goidel), a kelta nyelvcsoportnak egy ága, mely az izlandi-, skót- és Man-szigeti nyelvjárásokat foglalja magában (l. Kelta nyelvek). Szükebb értelemben igy hivják a hegyiskót v. erse nyelvet. Ennek legrégibb emléke a «Book of Deir» a IX. sz.-ból (közzétette Stokes Goidelica cim alatt, 2. kiad. London 1872). Ez a nyelve Ossian énekeinek is (l. Ossian). Igen becses Campbellnek (l. Campbell d"Islay) gael mese- és mondagyüjteménye (Popular tales of the West-Highlands, Edinburg (1860-62, 3 kötet); tanulságos ismertetést közölt róla Arany János. V. ö. Hátrahagyott prózai dolgozatok. Gael nyelvtanokat irtak: Munro (2. kiad. Edinburg 1843) és Forbes (London 1843); szótárakat adta ki a Highland Society (Edinburg 1828, 2. kiadás); Macleod és Dewar (London 1845, 2. kiad.) és Max Alpne (7. kiad. Edinburg 1877). V. ö. Atkins T., The Kelt or gael. (London 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon