Galac

(Gala??), Covurlui romániai kerület fővárosa a Szeret és Prut torkolata közt, a halban gazdag Bratis tónál és vasut mellett, (1889) 59,143 osztrák alattvaló. G. a székhelye egy püspöknek, egy felsőbb biróságnak, a 3. hadtest parancsnokságának, az európai Duna-bizottságnak és 12, a többi közt egy osztrák-magyar konzulátusnak. Van 24 temploma, 2 zsinagógája, hajógyára, nagy dokkjai, gimnáziuma, kereskedelmi és inasiskolája, sörgyára, több gőzmalma, gyertya- és szappangyára, gőzfürészmalma, több könyvsajtója és litográfiai intézete. A Duna árterületében, egy halom alján fekvő, igen élénk ó város, amelyet magas rakodópart védelmez az áradás ellen; szük és szabálytalan utcákból áll, meglehetősen el van hanyagolva és részben még kövezetlen. A halmon épült uj város azonban már európaiasabb külsejü; néhány szép nyilvános kert is ékesíti. G. a dunamenti piacok egyik legnagyobbika; a romániai nyerstermékeket és a nyugateurópai iparcikkeket főképen itt cserélik ki. Kikötőjébe, amely 1883-ig szabad kikötő volt, 1889-ben 1149 tengeri hajó (694,206 tonna) és 2663 folyami hajó (400,125 tonna) érkezett; a kikötőt pedig elhagyta 725,452 tonna tartalmu tengeri és 393,835 tonna tartalmu folyami hajó. 1891. a bevitel értéke volt 94¹/₂ millió fémiparcikkekre 11³/₄ millió frank (Románia összes bevitelének 21¹/₂%-a), amiből 29 millió esett a szövőiparcikkekre, 20 millió fémiparcikkekre, 11³/₄ millió a gyarmatárukra, 5³/₄ millió olajokra és zsirokra; a kivitel értéke volt 29¹/₂ millió frank (a kiviteli kereskedelem 10¹/₂%-a) ebből esett 25 millió a gabonanemüekre, 1³/₄ millió tölgy- és fenyőfára, ³/₄ millió az italokra és ¹/₃ millió állatokra. Konstantinápollyal, Odesszával, Hamburggal, Angolországgal és a dunaparti helyekkel rendes hajóösszeköttetésben áll. 1891 óta G.-tól Foksaniig erdősor vonul el. G. közelében van Vadn Unguruku (Magyar-Rév) nevü helység, hol 893. a magyarok Simon bolgár fejedelem ellen átkeltek a Dunán. G.-ot 1789 máj. 1-én az oroszok elfoglalták, de ugyanazon év augusztus 18. Geiszmar vezérök a törököktől ugyanitt vereséget szenvedett. 1791 aug. 11. itt kötötték meg a béke-preliminárékat Oroszország és a posta. 1828 máj. 10. az oroszok megverték a törököket. 1853. az oroszok, 1855. az osztrákok szállották meg a várost és 1857-ig megszállva is tartották. Az 1877-78-iki háboruban egy orosz hadcsapat a jun. 21. és 22-ike közti éjjelen a Dunán itt kelt át bolgár földre.

Forrás: Pallas Nagylexikon