Galénisták

neve alatt egy keresztségismétlő vallásfelekezetecske értendő. A hollandiai keresztségismétlők vagy mennoniták (l. Anabaptisták) az egyházfegyelem gyakorlására nézve még Menno életében két pártra, a durvák és finomak pártjára szakadtak; a durvapárt hivei, a «waterländerek» tulszigoru erkölcsi és fegyelmi szabályok helyett enyhébbeket alkalmaztak, jelesen az ő általuk kimondott egyházi átok az illetőt csak egyházi tekintetben sujtotta, de polgáriban nem. Ezen párt az arminiusi (l. o.) vita következtében ismét két részre szakadt, az egyik az eleveelrendelési tan illetőleg Arminius felé hajlott; ezt vezéréről Galenus de Haenről galénista, vagy mivel templomaikon jelvényül bárányt alkalmaztak, lammista néven, a másikat szigoruan Kálvin-nézetü vezéréről Apostol Sámuelről apostoli, vagy az általuk jelvényül használt napról sonnista néven nevezték. Amazok semmiféle hitvalláshoz nem kötötték magukat, s minthogy papnöveldét is alapítottak (1737), lassanként többségre emelkedtek, 1800. pedig a sonnisták, saját hitelveikről lemondva, velök egyesültek, valamint egyesültek ezekkel idővel a kollegiánsok (l. o.) is. A finomak pártja is később több pártra szakadt. A flamingok (l. o.) ortodox kálvinisták; a frízek pártja az egyházi átok alkalmazásánál a családi köteléket nem érinti; a németek pártja (Holstein-, Danzig-, Elzászban) a szigoruságot csak az erkölcsök tisztaságában és a fényüzés kerülésében tartja fenn.

Forrás: Pallas Nagylexikon