Geissel
János, biboros, kölni érsek, szül. Gimmeldingenben
(Reinpfalz) 1796 febr. 5., meghalt 1864 szept. 8. 1815. a mainzi papnevelőbe
lépett, 1818. pappá szentelték. Speierben liceumi tanár volt. Itt élénk
szépirodalmi működést fejtett ki, költeményeket is irt; emellett azonban komoly
tanulmányokkal is foglalkozott, amiről két nagyobbszabásu monográfiája is
tanuskodik, amelyek alapján 1837. a müncheni akadémia levelező tagjává
választotta. Időközben kanonok és 1837. speieri püspök lett. 1841. kölni
koadjutornak választották, hogy az önkéntes számüzetésben élő Kelemen Ágost
érsek helyett a megyét kormányozza és az egyházi békét helyreállítsa. 1846.
kölni érsek lett. IV. Frigyes Vilmos a fekete sasrenddel tüntette ki.
Megtisztította a tanintézeteket, kivált a bonni egyetem teol. fakultását a
szabadelvü tanároktól és a papi nevelést helyes mederbe terelte. 1850.
bibornoki kalapot nyert.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|