Gerendajog

1. Gerendabeeresztési szolgalom (Servitus tigni immittendi) Házi szolgalom, amelynél fogva az uralgó telek tulajdonosa jogosítva van másnak (a szolgáló épület) falába gerendát v. fedélfát ereszteni. A római jog szerint a jogosult a szolgáló épület tulajdonosától külön kikötés hiányában, tehát magánál a szolgalmi jognál fogva nem követelheti, hogy a falat jó karban tartsa v. javíttassa, hanem azt maga köteles tenni, ha a szolgalom gyakorlására szükséges (vitás). Mert a szolgalom az általa korlátolt tulajdonost csak arra kötelezheti, hogy valamit türjön vagy valamit ne tegyen, amit különben türni nem tartoznék, illetőleg tehetne; de sohasem arra, hogy valamit tegyen. «Servitus in faciendo consistere non potest» hanem csak «in patiendo». v. «in non faciendo». Az osztr. polg. tkv. szerint (487. §) ellenben a korlátolt tulajdonos tartozik aránylag a szolgáló fal fentartásához járulni. Az elrothadt vagy máskép megromlott gerendákat a jogosult ujakkal kicserélheti, de nem az eredetinél nagyobb számban. - 2. Gerenda kieresztési szolgalom (servitus projiciendi), az a jog, melynélfogva házunkból a szomszédnak légüregébe erkélyt, v. karzatot (fedelet) építhetünk; ennek egy faja az eresz szolgalma (servitus protegendi), a jog: épületünkből ereszt bocsájtani másnak légüregébe. Mindkettő az u. n. «continuae servitutes»-hez, vagyis azokhoz a szolgalmakhoz tartozik, melyeknek gyakorlása bizonyos tartós állapot létezésében áll.

Forrás: Pallas Nagylexikon