Gerincvelőidegek

(környéki idegrendszer). A gerincvelőből 31 pár ideg meg ki két oldalt a gerinccsigolya közötti likakon át és ezek ellátják az egész testet, kivéve a fejet, amelyet az agyidegek egy része (l. Agyvelő) idegez be, mozgató, érző, talál elválasztó és tápláló ágakkal is; nemkülönben az ezeket mozgató idegekkel (edénymozgató idegek, nervi vasomotorii) is. És pedig a 31 pár közül 8 nyaki (nervi cervicales), 12 háti (n. thoracales s. dorsales), 5. ágyéki (n. lumbales) és 5 pár keresztideg (n. sacrales) szokott megkülönböztetni eredésük és lefutásaik főhelyei szerint. Valamennyi a gerincagy gyökereiből fut ki a környék - a periferia - felé. Az elülső gerincagyi gyökök mozgató, a hátulsók érző idegeket tartalmaznak (Bell-féle törvény); a hátulsók a csigolyaközti likakban levő csigolyaközti idegducokkal (ganglion spinale) függnek össze s ismét kitérve az elülső gyökökkel kötődnek egybe és ettől kezdve a kétféle - mozgatást és érzést - vezető idegek keveredve futnak a közös törzsből kimenő elülső és hátulsó ágakból, ugy hogy a gerincagyi idegek mindegyike ezentul ugy mozgató, mint érző, érmozgató, elválasztó (?) és talán tápláló (trophicus) idegeket is visz az ember egész testébe. A gerincagyi idegek elülső ágai ezenkivül még u. n. közlekedő idegágak (rami communicantes) utján a környéki idegrendszer egy igen nevezetes képviselőjével, az együttérző idegrendszerrel (l. o.) is egybeköttetésben áll és igy ennek is agyi idegeket ad, illetőleg ez is felfut a magasabb központi szervek felé.

Forrás: Pallas Nagylexikon