gleccser
földrajz
Jégár: magas hegységekben és a sarkvidékeken
a hóhatáron felüli csapadékból keletkező, sajátos
szerkezetű,
képlékeny, olvadáspontjának csökkenésével alakját
folytonosságának megszakítása nélkül változtatni tudó
jégtömeg. A
lejtőkön a nehézségi erő hatására lassú mozgásban van.
A hóhatár feletti része az ún. firngyűjtő, a hóhatár alatti a gleccser
nyelv.
A lehulló hó, a megismétlődó olvadás és újrafagyás
következtében színe előbb tejfehér, majd a szakaszos
felhalmozódás
és a jég mozgása következtében növekvő nyomás
hatására kékeszöld. A gleccser mozgása a felszínhez
alkalmazkodó, a
folyóhoz hasonlóan kanyargó, ún. plasztikus csúszás.
Sebessége az Alpokban napi néhány dm, Grönlandon
2-20 m. A
jellegzetes U alakú teknővölgyet váj. A jég felszínére
hullott és a jégbe jutott közettörmelékből keletkeznek a
morénák. A
Föld leghosszabb gleccsere a több mint 70 km hosszú
Fedcsenko-gleccser a Pamírban; az Alpok leghosszabb gleccsere az
Aletsch-gleccser.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|