Goldmark
Károly, zeneköltő született Keszthelyen 1832 május 18. Első
zenei oktatását - a hegedün - a soproni zenedében nyerte. A műegyetemre és a
konzervatóriumra iratkozván. 1847. Bécsben Jansától és Böhmtől hegedüt,
Preyertől pedig zeneelméletet tanult, de a forradalom miatt bezárták a
konzervatóriumot s G. 7 évig Bécsben és Budán mint szinházi zenész és
magán-zeneoktató tengődve, könyvekből szerezte nagy zenei tudását. 1857.
Bécsben mutatta be műveit, s első hangversenye mindenkit a legszebb reményekre
jogosított; erre Budapestre tette át lakását, sürün érintkezvén Volkmann
Róberttel és Brand Mihállyal (A későbbi Mosonyival). Egy önálló hangversenyt
itt is rendezett 1858., hol legujabb szerzeményei közt leginkább feltünt a
zongorára és hegedüre irt Suite, melyben határozott, eredeti tehetsége feltünően
megnyilatkozott s mely első szélesebb körü alapvetője is lett hirnevének. 1867.
ismét Bécsbe tette át lakását, hol szenzációs sikert aratott Sakuntala
hangverseny-nyitányával; a darabot a budapesti filharmóniai társulat sem késett
bemutatni Erkel Ferenc vezénylete mellett. 1865. fogott hozzá Mosenthal Sába
királynője c. drámai operaszövegének megzenésítéséhez. E munkája alatt sokat
kellett az élet szükségeivel küzdenie s ez indította 1869. b. Eötvös József
magyar közokt. minisztert arra, hogy 800 frt állami segélyt utalványozzon
számára, Sába királynője operája bevégeztetésére. A mű végre 1870. elkészült,
de 1875-ig tartott, mig Liszt Ferenc révén Andrássy Gyula gr. közbenjárására a
bécsi udvari opera előadásra elfogadta s utána Budapesten a nemzeti szinházban
is szinrekerült 1876 márc. 18. A nagy mü megérdemelt, ritka nagy sikert
aratott, s a német és olasz szinpadoknak is egyik vonzó műsordarabja lett.
1886-ig tartott, mig G. uj drámai operájával: Merlinnel lépett fel (a m. kir.
operaházban 1887 szept. 26.). G. e két operája mellett még számos maradandó
becsü alkotással gazdagította már eddig is az általános zeneirodalmat:
vonósnégyesei, quintettjei, zongora-triói s nagy zenekari művei (Tavasszal s
egy Es-dur szimfónia; A feloldott Prométheus, Penthesilea, Sappho megnyitók;
Scherzo, Falusi lakodalom, suite) szélesen ismertek s állandó müsordarabjai a
klasszikus és filharmoniai hangversenyeknek. irt több hangulatos dalt,
zongoradarabot, férfi- és vegyes kart. Több művében felhangzanak szülő
országának dalmotívumai. Az 1885. orsz. kiállítás alkalmával megjelent Magyar
zeneköltők albumában is közremüködött egy szerzeményével; most két derültebb
dalművön dolgozik s felváltva Gmundenben és Bécsben él.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|