Goldschmidt

1. Levin, német jogtudós szül. Danzigban 1829 máj. 30. Berlinben, Bonnban Heidelbergában tanult, 1851 óta danzigi törvényszékeknél működött, 1855. magántanárrá habilitáltatta magát Heidelbergában, 1860. rendkivüli, 1866. rendes tanár lett ugyanitt. 1870. a szövetségi kereskedelmi főtörvényszéknek, a későbbi birodalmi kereskedelmi főtörvényszéknek tagja lett Lipcsében. 1875 óta Berlinben a kereskedelmi jog tanára és titkos igazságügyi tanácsos. Különös érdemei vannak a kereskedelmi jog egyetemes ismertetése körül, melyet a Zeitschrift für das gesammte Handelsrecht (1858) c. folyóirat alapításával és Handbuch des handelsrechts (Erlangen 1864-1868, 1 köt.; 2. kia. Stutgart 1874-83) c. nagy munkájával tett. Tevékeny részt vett egy német polgári törvénykönyv létesítésében és az e célra alakult bizottságnak előadója volt. 1875 óta Lipcse város a birodalmi tanácsba választotta be. Egyéb művei: Kritik des Entwurfs eines Handelsgesetzbuches für die preussischen Staaten (Heidelberga 1857), Der Lucca-Ritoja-Aktienstreit (Frankfurt 1859, pótlék hozzá 1861), Gutachten über den Entwurf eines deutchen Handelsgezetzbuches nach den Beschlüssen zweiter Lesung (Erlangen 1860); Encyclopädie der Rechtswissenschaft im Grundriss (Heidelberga 1862) stb.

2. G. Mayer Áron, dán iró; született 1819 okt. 26., meghalt Kopenhágában 1827 aug. 15. 18 éves korában egy hetilapot szerkesztett, 20 éves korában pedig a Corsaren cimü szatirikus élclapot adta ki és hat éven át (1840-1846) szerkesztette. E folyóirat tette ösmertté nevét hazájában és a külföldön is. A humanitás, a szabad, minden klikk-szellemtől ment szatirikus kritika jellemezték e folyóiratot és vele együtt G.-t magát. 1847., egy évvel a Corsaren megszünte után, uj politikai és szociális organumot teremtett a Nord og Syd folyóiratban, amely 12 évig (1847-1859) állt fönn. G. irodalmi hirnevét főként alakra és tartalomra nézve egyaránt tökéletes apró elbeszéléseivel és En Jode (1845) cimü regényével nyerte el. Regényei és kisebb elbeszélő művei közt nevezetesebbek: Hjemlös (1857); Arvigen, Ravnen, Smaa Fortaellinger, A vrohmche Nattergall, Livserindringer og Resultater és Fortaellinger og Virkelighedsbilleder.

3. G. Ottó, német zongoraművész és zeneszerző, szül. Hamburgban 1829 aug. 21. A lipcsei konzervatóriumom Mendelsonhnnál, 1848. Párisban Chopinnél tanult; Londonban hangversenyzett először 1849. Lind Jennyvel, akit 1852. nőül vett s akinek életrajzát 1893. kiadta. Hangversenykörutjai után 1858. Londonban telepedett le, itt a királyi zeneakadémia aligazgatója lett s 1875. a Bach-énekkart megalapította. Művei: Ruth oratóriumok, dalok, versenymű és egyebek zongorára.

Forrás: Pallas Nagylexikon