Görlitz

önálló város és az ugyanily nevü járás székhelye Leignitz porosz kerületben, 14 km.-nyire a szász és 16 km.-nyire a csehországi határtól, a neisse mellett, több vasuti vonal találkozásánál, (1890) 62135 lak., jelentékeny posztógyártással (10 gyár, több mint 2000 munkás), vasuti felszerelések gyárával (1000 munkás), gép-, játékszer- és szivargyártással, kémiai iparral és borsó-kolbászkészítéssel (a legrégibb e nemü gyár Németországban). A kereskedelem is élénk; 1889-ben 6114000 t. volt a forgalom; jelentékeny a posztókivitel. Az erődítményeinek lerombolása után gyorsan terjeszkedő város épületei közül a legjelentékenyebbek: nagy Péter-Pál-templom, melyet a XIII. sz.-ban építettek és a XVII. sz.-ban restauráltak, Németország K-i részében egyike a legérdekesebb gót izlésü épületeknek, megtekintésre méltó kriptával; a városháza a XIV. századból, amely az 1874-75. megejtett restaurálásáig Mátyás király cimerét viselte, művészien faragott teremtetőzettel, a Szt. Háromság-templom; több középkori torony és számos szép renaissance-izlésben épült magánház; a város közelében pedig a jeruzsálemi szt. sirról elnevezett templom mintájára 1476. Emmerich György patricius által épített kápolna áll. Emlékszobrok: Damiani egykori polgármesteré, Humboldt Sándoré, Steudner afrikai utazóé és Vilmos császáré. G. 1200. alapíttatott; eleinte Meissenhez, későbben Csehországhoz, Brandenburghoz, 1467-1490-ig Sziléziával együtt Magyarországhoz, tartozott, aminek jeléül a városháza sokáig viselte Mátyás király cimerét. legjobban virágzott IV. Károly császár korában. 1815 óta porosz város, 1757 szept. 7-én a közeli Moysnál a poroszok és osztrákok véres csatát vivtak egymással, amelyben Winterfeld generális halálos sebet kapott.

Forrás: Pallas Nagylexikon