Gotter

1. Frigyes Vilmos, német drámai költő, szül. Gothában 17746 szept. 3., megh. u. o. 1797 márc. 17. 1766. szülővárosának levéltárnoka lett, a következő évben Gemmingen bárót, mint követségi titkár, Wetzlarba kisérte. Otthagyván a diplomáciai pályát, Göttingába ment, hogy Boieval kiadta az első német Musenalmanacg-ot, melyben megjelent dolgozatai állapították meg hirnevét. 1770. ujra Wetzlarba ment mint követségi titkár, hol Goethével, Jerusalemmel és több más iróval ismerkedett meg, azután pedig titkos tanácsossá nevezték ki Gothában. Művei nagy részér francia szinművek átdolgozása képezi: legismertebb a Medea (1775) cimü melodrámája, melyet Benda zenésített meg (1778). Költeményei két kötetben jelentek meg (Gotha 1787-88), melyhez, mint irodalmi hagyaték, egy harmadik is járult (u.o. 1802.).

2. G. Gusztáv Adolf, gróf, porosz államférfiu, szül. Altenburgban 1692 márc. 26., megh. Berlinben 1762 máj. 28. Frigyes Vilmos porosz király 1732. a bécsi udvarba küldte. Négy év multán Gothába költözött, melyet több szép épülettel diszített. II. (Nagy Frigyes 1740) udvari főmarsallá tette, VI. Károly császár pedig a birodalmi grófi ranggal ruházta föl. Ugyanabban az évben II. Frigyes Bécsbe küldötte, hogy Mária Teréziától Szilézia átengedését kieszközölje. Utóbb (1753) a postaügy igazgatója és opera-intendáns lett. Arcképét Mányoki Ádám hazánkfia örökítette meg. V. ö. Vasárnapi Ujság, 1893. 7. sz. (A képet a braunschweigi hercegi képtárban őrzik.)

Forrás: Pallas Nagylexikon