Gőzképződés

Ha vizet nyitott edényben a szabadba tesznek, mennyisége mindinkább fogy, mig rövidebb-hosszabb idő mulva egészen eltünik; a viz elpárolgott. E folyamat gyorsabban megy végbe, ha a vizzel telt edényt tüzre teszik. A viz hevesebben párolog s végre egészen átmegy gőzállapotba. Mint vizgőz a levegőben lebeg. A legtöbb folyadék képes gőzzé átalakulni, de vannak olyanok, amelyek előbb alkatrészeikre bomlanak, mielőtt légnemüekké válnak. Sokáig azt hitték, hogy a gőzök magukban meg sem lehetnek és hogy a levegőben akként vannak feloldva, mint p. a cukor vagy a sók a vizben. A levegő e szerint azon oldószer volna, mely a folyadékokat gőzzé alakítja. E nézet helytelen volta rögtön kitünik, ha a gőzképződést légüres térben engedik végbemenni, amire igen alkalmas a barometercsövekben levő Torricelli-féle ür (l. Gőz). A gőzképződés azonban olyan térben is történik, mely levegőt, egyéb gázt vagy gázkeveréket tartalmaz. A gőzképződés annál erélyesebb, minél nagyobb a hőmérsék és minél kisebb a folyadékra ható nyomás. Légáramlat elősegíti a gőzképződést, mert a már fejlődött gőzöket eltávolítja és a nyomást csökkenti. L. még Forrás.

Forrás: Pallas Nagylexikon