Grattan
(ejtsd: grettn) Henrik ir államférfiu és kiváló szónok,
szül, Dublinban 1746., megh. Londonban 1820 máj. 14. Jogot végzett, ügyvéd lett
és 1775. az ir parlamentbe választatta magát, mire a lojális ellenzék
támogatásával az 1720. hozott törvényt, mely Irországot a törvényhozás terén
Angliának rendelte alá, hatályon kivül helyezte. 1800. az angol parlamentnek
lett tagja, ahol az angol-ir unio tervét hevesen, de siker nélkül ellnezte. Az
ir és angol parlament egyesítése után Irországban megint képviselőnek
választották s azóta az ir autonomia és a katolikusok emancipációja érdekében
működött. Beszédeit fia adta ki (London 1822, 4 köt.). s ujabban (1847) Madden.
Fia különben életrajzát irta meg (Life and times of the Right Honour. H. G.,
London 1838-45., 5., köt.). V. ö. Lecky, Vier historische Essays (ném. ford.
1873) és History of England in the XVIII. century (VII. köt.); Mac Carthy, H.
G. (Dublin 1886., 3. kiad.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|