Gude

János Frigyes, norvég festő, szül. Kristianiában 1825 márc. 13. 1841-1844. Düseldorfban tanult és Achenbach meg Schirmer vezetése alatt rrendkivül ügyes tájképfestővé képezte ki magát. 1848. visszatért hazájába, 1850-ben ismét Düsseldorfban telepedett le, hol 1854. az akadémia tanára lett. 1864. Karlsruheban, 1880. Berlinben lett a tájképfestés tanára. Legkitünőbb művei: Norvégiai fjord magas hegyekkel; Fönsik iramszarvasokkal; Zivatar egy norvégiai fönsikon; Norvégiai fürészmalom; Násznép a Hardangerfjordon; Norvég halászok (berlini nemzeti képtár, az alakok Tidemandtól valók); Norvégiai erdei tó holdvilágban; a Frithjofsagából vett négy nagy kép a svéd király Oskarhall nyaralójában Kristiania mellett; Éjjeli halászat Norvégiában (alakok Tidemandtól); Felföldi kép iramszarvasokkal; A Mjösentó; Temetés a Sogne fjordban (alakok Tidemandtól); Vizesés reggel; Nyári este északon; Nyári nap a Boden-tón; Szélcsend a tengeren; A norvégiai part közelében; A listeni fenyér Norvégia déli részén; A rügeni tengerpart stb. Festményeinek kidolgozása rendkivül gondos, de éppen azért néha szárazakká, unalmasakká válnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon