Gude
János Frigyes, norvég festő, szül. Kristianiában 1825 márc.
13. 1841-1844. Düseldorfban tanult és Achenbach meg Schirmer vezetése alatt
rrendkivül ügyes tájképfestővé képezte ki magát. 1848. visszatért hazájába,
1850-ben ismét Düsseldorfban telepedett le, hol 1854. az akadémia tanára lett.
1864. Karlsruheban, 1880. Berlinben lett a tájképfestés tanára. Legkitünőbb
művei: Norvégiai fjord magas hegyekkel; Fönsik iramszarvasokkal; Zivatar egy
norvégiai fönsikon; Norvégiai fürészmalom; Násznép a Hardangerfjordon; Norvég halászok
(berlini nemzeti képtár, az alakok Tidemandtól valók); Norvégiai erdei tó
holdvilágban; a Frithjofsagából vett négy nagy kép a svéd király Oskarhall
nyaralójában Kristiania mellett; Éjjeli halászat Norvégiában (alakok
Tidemandtól); Felföldi kép iramszarvasokkal; A Mjösentó; Temetés a Sogne
fjordban (alakok Tidemandtól); Vizesés reggel; Nyári este északon; Nyári nap a
Boden-tón; Szélcsend a tengeren; A norvégiai part közelében; A listeni fenyér
Norvégia déli részén; A rügeni tengerpart stb. Festményeinek kidolgozása
rendkivül gondos, de éppen azért néha szárazakká, unalmasakká válnak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|