Guillemeau

(ejtsd: gijmó), 1. Jakab, IX. Károly, III. és IV. Henrik udvari sebésze, szül. Orleansban 1550., megh. Párisban 1613 márc. 13. Hippokrates, Celsus, Galenus tanaival foglalkozott. Tanítványa volt Riolan-, Courtin- és Parénak, kinek műveit ő ismertette meg. Nagy hirt szerzett mint sebész és szülész. Ő hozta legelőször javaslatba, hogy a lőtt sebet tágítani és az idegen testet extrahálni kell; ő volt az első, aki az aneuriszmás véredényt az aneuriszma felett és alatt alákötötte és exstirpálta. 1609. szülészeti könyvet irt, melyben nemcsak Paré tanait magáévá teszi, hanem azokat továbbfejleszteni igyekszik. A terhességi jeleket alaposan irja le, nemkülönben hosszasabban értekezik a moláról. Főbb művei: Traité des maladies de l"oeil (Páris 1585; Lyon 1610); La chirurgie française etc. (Páris 1595); L"heureux accouchement des femmes (u.o. 1609, 1621); Tables anatomiques etc. (u.o. 1571-1586).

2. G. Károly, az előbbinek fia, szül. Párisban 1588., megh. 1656 nov. 21. Mint XIII. Lajos király udvari sebésze főleg sebészettel foglalkozott, később a belgyógyászatot művelte. 1634. a párisi orvosi fakultás dékánja s mint ilyen nagy szerepet játszott a montpellieri iskola ellen folytatott harcban. Művei: Histoire des muscles du corps humain; Aphorismes de chirurgie (Páris 1622); Ostomyologie, ou discours sur les os et les muscles (u.o. 1615).

Forrás: Pallas Nagylexikon