Guyon

(ejtsd: gájen) Rikárd gróf, tábornok a magyar szabadságharcban, szül. Bath városában (Anglia) 1812., megh. Konstantinápolyban 1856 okt. 12. Ifju korában Don Miguel ellen harcolt Portugáliában, 1832. az osztrák hadseregbe lépett, de 1839. mint főhadnagy kilépett s Magyarországban telepedett meg, hol Pulszky nemzetgazdasági terveit s Kossuth politikai céljait előmozdítani iparkodott. Midőn a magyarok 1848. fegyvert fogtak, G. egy honvéd-zászlóalj parancsnokságát nyerte, melynek élén a schwechati ütközetben kitünt; ezután egy nagyobb osztály parancsnokságával bizatván meg, 1848 dec. 18. Nagyszombatot védelmezte Simunics tábornok ellen. Mindenütt kitünt hősies bátorságával. Mint Görgey hadserege egy hadosztálynak parancsnoka 1849 febr. 5. rohammal elfoglalta a branyiszkói szorost, de ezután, mivel Görgeyvel viszálykodott, az osztrákoktól szorosan körülzárt Komárom várának parancsnoka lett; a legkalandosabb események egész sorozata után végre az ostromlók sorain keresztül hatolva, eljutott a várba, melyet hősiesen védelmezett mindaddig, amig a magyar hadsereg fel nem szabadította. Görgey ápr. végével felmentette a parancsnokság alól, mire G. elbocsáttatását kérte, de rábeszélés folytán a Vetter alatti déli hadseregbe lépett, melyben egy tartaléksereget szervezett; ezzel jul. 1. elfoglalta Aradot, résztvett Vetter győzelmében Hegyesnél jul. 14., de a titeli fensik ellen intézett roham alkalmával Mosszorinnál vereséget szenvedett s a Szőreg és Temesvár melletti szerencsétlen ütközetek után (aug. 5. s 9.) török területre menekült, ahol Kursid pasa névvel török szolgálatba lépett. Damaszkuszban a főparancsnoksággal bizatván meg, 1850. egy felkelést csirájában elfojtott s lecsillapította az aleppói zendülést. A keleti háboru kitörésekor Oroszország ellen Anatoliába küldetett, de ott mint törzskari főnök oly keveset volt képes kivinni, hogy a török kormány visszahivta. Neje szül. Splényi Mária bárónő volt (megh. Párisban 1869 szept. 8.), férjét bolyongásaiban hűen elkisérte. Két fia a francia hadseregben szolgál.

Forrás: Pallas Nagylexikon