gyámolatlan

gyámolatlan melléknév -ul, -abb (régies)

1. Olyan , akit senki sem gyámolít, akinek nincs pártfogója, segítője; védtelen.  Egy szegény nő, Isten látja, | Nincs a földön egy barátja, Agg, szegény és gyámolatlan, Ül magán a csendes lakban. (Vörösmarty Mihály)
 

2. (ritka) Gyámoltalanságra, tehetetlenségre valló; gyámoltalan. Gyámolatlan módon; gyámolatlan ügyefogyottság.
gyámolatlanság.