hajdútánc

Régi pásztori-katonai fegyveres tánc, melyet a hajdúkról neveztek el. A Kárpát-medence népeit és vidékeit átfogó népies tánc, a hajdútánc divatja a XVI. sz.-tól ismert, és a XVIII. sz.-ra elvesztette népszerűségét. Léte és híre erősen összefügg a török hódoltsággal. Zenéjére néhány korabeli német, lengyel, olasz tabulatúra (hangnevekkel lejegyzett zenei írásmód) utal. Előadásmódjáról, táncolásáról korabeli ábrázolások alapján kaphatunk képet. Fegyver (kard, szekerce, bot) virtuóz forgatásával, vívómozdulatokkal, karjátékkal, ugró-guggoló figurákkal gazdagon átszőtt magános v. csoportos harctánc, melyhez a kíséretet a kor hadi hangszere, a duda adta, a ritmust a dob biztosította. A hajdútánc zenei és tánchagyományai a XVIII. sz.-ra beleolvadtak a magyar és a környező népek pásztortáncaiba. Magyar változatai: kanásztánc, botoló. verbunkos. További táncváltozatai ma is élnek a cigány, a szlovák, a gurál, a ruszin és a román folklórban.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• tánc
• duda
• ritmus
• hangszer
• pásztortánc
• kanásztánc
• verbunkos
• folklór