Halen

Don Juan, Peracampos gróf, spanyol tábornok, szül. Leon szigetén 1790 febr. 16-án, megh. Cadizban 1864 nov. 8. Belga család ivadéka. Már mint 15 éves ifju résztvett a trafalgári tengeri csatában. A spanyol forradalom kitörésekor (1808) előbb a hazafiak pártjához csatlakozott, majd Bonaparte József király segédtisztje lett, majd ismét a forradalmi hadsereghez tért vissza. VII. Ferdinánd ellen több összeesküvésben vett részt; ezért az inquizició börtönébe került, de onnan megszabadult s Oroszországba szökött, ahol a kaukázusi hadseregbe lépett. Az 1820-iki spanyol forradalom hirére visszatért hazájába s Mina tábornoksegédtisztje lett. A forradalom leveretése után előbb Amerikába ment, majd Brüsszelben telepedett le. A belga forradalom kitörésekor 1830 szept. 24-én a belga felkelő hadsereg élére lépett s a holland csapatokat Brüsszelből kiüzte. Később azonban de Potterrel meghasonolván, a parancsnokságot letette. 1836., amikor Krisztina királyné felszólítására Brüsszelből Spanyolországba visszatért, a karlisták ellen küzdött Navarrában s 1840. Katalonia parancsnokává neveztetett ki. Espartero bukása után 1843. ő is leköszönt és Angliába ment, honnan csak 1854. térhetett vissza Cadizba. Emlékiratain kivül megjelent tőle a következő munka: Les quatre journées de Bruxelles (Brüsszel 1831).

Forrás: Pallas Nagylexikon