Halogen

v. haloid-elemek. A klórhoz kémiailag hasonló sajátságu elemek csoportja. E csopotba a klór (Cl), bróm (Br), a jód (J), meg a fluor (Fl) - mely utóbbi elem azonban az előbbiektől némileg eltérő sajátságu - tartoznak. Ez elemek a természetben szabd állapotban nem fordulnak elő. Vegyületeik közül a klóréi - a kloridok - leggyakoriabbak (konyhasó, NaCl, szilvit K Cl stv.) Ezért ez elemeket a klórcsoport elemeinek is nevezik. A bromidok és jodidok igen elterjedtek ugyan, de nagyobb mennyiség belőlük felhalmozódva nincsen és a kloridokat csak kisérik. A fluoridok közül a folypát és a kriolit a közönségesebbek. Fizikai sajátságaikra nézve ez elemek nem hasonlók, de annál inkább kémiai sajátságaikra nézve. Ez elemek igen erélyesek; alegtöbb fémmel közvetlenül egyesülnek, gyakran igen hevesen. Ilyenkor sók keletkeznek; innen az elemek elnevezése; sóképzők. A hidrogén vegyületeik erős savak. Vegyületeikben többnyire 1 vegyértéküek, de a fluor némely vegyületeiben 3, mig a klór, bróm, meg a jód 3, 5 és 7 vegyértékü is lehet.

Forrás: Pallas Nagylexikon