Harvey

(ejtsd: hárvi), 1. Vilmos, angol orvos, a vérkeringés halhatatlan felfedezője, szül. Folkstoneban 1578 ápr. 2., megh. Hampsteadban, Essex grófságban 1657 jun. 3. Cambridgeben s Padovában tanult, azután Londonban mint orvos telepedett le. 1615. a boncolástan tanára, 1630. I. Károly udvari orvosa, majd az orvosi kollegium elnöke. Nevét világhirüvé tette az a felfedezése, hogy a vér az állati testben nem nyugszik, hanem állandó keringésben van; kimutatta a sziv szerkezetét, valamint szerepét a vérkeringés fentartásában; továbbá ő bizonyítgatta először tudományos módszerrel a ma már általánosan elfogadott elvet: Omne animal ex ovo. Művei a következők: De motu cordis et sanguinis (Frankfurt 1628); De circulatione sanguinis ad Riolanum (Cambridge 1649, Páris 1650); De generatione animalium (London 1651, Hága 1680); összes műveit kartársai 2 kötetben adták ki (London, 1766).

2. H. Vilmos, angol botanikus, 1. Harv.

Forrás: Pallas Nagylexikon