Harz

(a középkorban még Hart), sikságoktól körülfogott tömeges hegység, a német középhegység legészakibb tagja a Leine és Saale közt. Hossza 94, szélessége 15-33 km.; egész területe 2030 km², ebből Poroszországra esik 1180, Braunschwigra 740 és Anhaltra 110 km². A hegység minden irányban meredeken ereszkedik le a sikság felé; legszelidebb a lejtője K-en, ahol egy DK-felé huzódó dombidékké (Vorharz) alakul. A Lauterberget és Wernigerodet összekötő képzelt vonal Felső- és Alsó-H.-ra osztja. Amannak közepén van a 600 m. magas és mesterséges tavakban gazdag Klausthali-fensik; ÉK-i részében pedig az egész hegység legmagasabb része, a Brocken hegység, amelynek legmagasabb csúcsa a boszorkánymondáiról is ismeretes Brocken (1142 m.), amelyet néha novembertől juniusig hó takar és amelynek közelében az Ecker, Bode, Ilse és Holzemme fakadnak. A felső H. magasabb csúcsai még a Heinrichshöhe (1044 m.), a Königsberg (1029 m.) és a Renneckenberg (929 m.). Az Unterharz csaknem egészen fensik, amelyből csak itt-ott emelkednek ki alacsonyabb hegytömegek (Ramberg, Auersberg stb.). A Bode völgye körül Treseburg alatt van a hegységnek legszaggatottabb és legvadregényesebb része. A H. belső tömegében hercin-, devon- és régibb kőszénképződményekből és különféle, az illető szisztemáknak megfelelő eruptiv-kőzetekből (diabasz, gránit, quarcporfir, gabbro stb.) áll; e belső tömeget az ujabb kőszénképződmények, a perm-, a triasz-, a jura- és a kréta-korszak kőzetei takarják. A H. ércekben igen gazdag; a Felső-H. devon- és szénképződményeiben ezüst-, ólom-, réz- és vasércek, az Alsó-H. hercin-képződményeiben pedig ezüst- és ólomércek találhatók; évenkint több mint 100000 t. ércet bányásznak. A legjelentékenyebb bányák Adreasbergnél, Wildemannál és Klausthalnál vannak az állami birtokok.

Az éghajlat meglehetősen zord és esős. A Brocken-hegységben, amelyet oly gyakran takarnak felhők, az évi esőmennyiség 1,35 m., az évi középhőmérséklet pedig 2,4^°. 1030 m. magasságig megy fel a fenyő, amely a Felső-H.-ban tulnyomó, mig az Alsó-H. erdőségei jobbára bükkfákból állanak. Az erdőségeknél azonban jóval nagyobb területet foglalnak el a rétek és legelők, az Alsó-H.-on szántóföldek is vannak. A Felső-H.-ban a hesseni, az Alsó-H.-ban pedig a thüringiai német törzs tagjai vannak tulnyomó számban. A bányászat, erdőgazdaság, állattenyésztés, durva csipkekészítés a meglehetősen gyér lakosság főfoglalkozásai. Ismeretesek a H. lakói még arról, hogy különböző éneklő madarakat (kanári-madarakat) is tenyésztenek. Ujabban a hegység É-i és ÉK-i lábánál egyes helyeket (Harzburg, Thale, Alexisbad) mint nyaralókat és fürdőhelyeket számosan keresik föl; ennek dacára a sovány föld lakói máig is nagy számban kénytelenek kivándorolni.

Forrás: Pallas Nagylexikon