Hasner

Lipót, lovag, osztrák államférfiu, szül. Prágában 1818 márc. 15., megh. Ischlben 1891 jun. 5. Jogi tanulmányait Prágában kezdte meg s 1842. Bécsben befejezte. 1848. a hivatalos Prager Zeitung-ot szerkesztette. 1849. a jogbölcsészetnek rendkivüli, majd 1851. rendes tanára lett a prágai egyetemen. Ebben az időben a Hegel-féle iskolának a legkiválóbb képviselője volt Ausztriában. 1851. jelent meg: A jogbölcsészet és a jogbölcsészet történelmének vázlata c. munkája. Irt azonfelül számos jogi és kritikai hirlapi cikket. 1861. adta ki: A politikai gazdaságtan rendszere c. művét. Az 1861-ik évtől kezdve élénk tevékenységet fejtett ki, mint a cseh tartománygyülésnek és a birodalmi gyülésnek tagja. Midőn Hein, a képviselőháznak elnöke, az igazságügyi tárcát átvette, H. lett a parlament elnöke. 1865. ujra tanárságot kapott a bécsi egyetemen, ahol a politikai tudományokat adta elő s ugyanekkor udvari tanácsossá lett. Miután 1867. az urakházának örökös tagja lett, az Auersperg-féle «polgárminisztérium»-ban a közoktatásügyi tárcát vállalta el. Ezen állásában főtörekvését a liberális népiskola-törvény megalkotására fordította, mellyel a népiskolát, a püspökök ellenzése dacára, az egyház befolyása alól felszabadította és mellyel nevét Ausztria történetében halhatatlanná tette. A Taaffe-minisztérium tagjai között felmerült viszály alkalmával H. a centralisztikus többséghez tartozott s 1875 febr. 1-től ápr. 5-ig miniszterelnök volt. Azontul csakis az urak házában szerepelt, mint az alkotmányhű baloldal legtiszteltebb korifeusa. Emlékiratai csak halála után jelentek meg Denkwürdigkeiten c. alatt (Stuttgart 1892, 2 köt.). Ezek ránk nézve azért érdekesek, mert magyar vonatkozásu dolgokat is tartalmaznak, különösen Andrássy Gyula miniszterségének korából (V. ö. Századok, 1892.769. l.) Ischlben 1892. emlékszobrot állítottak neki.

Forrás: Pallas Nagylexikon