Hehn

Viktor, német iró, szül. Dorpatban 1813 okt. 8., megh. Berlinben 1890 márc. 21. Filologiai tanulmányai s hosszabb olaszországi utja befejeztével szülővárosában a német nyelv lektora lett, azonban 1851, mint politikailag gyanus egyént elfogták s Tulába internálták, ahonnan csak 1855. szabadult ki. Ekkor megtették a szt. pétervári császári könyvtár főkönyvtárosának. Ezt a tisztét 1873-ig viselte, amikor orosz államtanácsosi ranggal nyugalomba vonult és Berlinbe költözött át. Olaszországról irt két jeles művén kivül (Zur Physiognomie der italienischen Landschaft, 1844 és Italien, Ansichten und Streiflichter, 4. kiad. 1892) főleg a következővel keltett nagy feltünést: Culturpflanzen und Hausthiere in ihrem Übergang aus Asien nach Griechenland und Italien, sowie in das übrige Európa (1870, 6. kiad. 1893). uj szempontokban gazdag Gedanken über Goethe c. könyve (1887). Hagyatékából Goethe Hermann és Dorothea-járól (1893), továbbá De moribus Ruthenorum. Zur Charakteristik der russischen Volksseele (kiadta Schiemann 1893) és Reisebilder aus Frankreich u. Italien (kiadta Schiemann, Stuttgart 1894) irt művei jelentek meg. Életét megirta és működésének jelentőségét fejtegette Schrader O. (1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon