Hellquist

Károly Gusztáv, svéd festő, szül. Kungsörben 1851 dec. 15., megh. Münchenben 1890 nov. 19. Először a stockholmi akadémián, majd 1878 óta Münchenben képezte ki magát. 1882. Párisba költözött. Rosen, Piloty, Laureus, Munkácsy, majd élete vége felé Pradilla hatása alatt állott. Történelmi képeiben a naturalista irány hive, tárgyait a reformáció és a svéd nemzet történetének köréből vette; ilyenek Sonnanväder püspök és Knut prépost szégyenletes bevonulása Stockholm városában 1526.; Sten Sture kormányzó a bogensundi csata után meghal a Mäler-tó jegén 1520-ban; Luther megérkezése Wartburgba; Hitvita Galle kanonok és Olaus Petri között Upsalában 1524-ben; Gusztáv Adolf király holttestének megérkezése a wolgasti kikötőbe; Atterdag Valdemár király megsarcolja Wisby városát; Husz János menete a máglyára. Humoros genreképei közül említendő: Bismarck vagy Moitke? 1886. a berlini művészeti akadémia tanára lett, de 1888. lemondott állásáról és elmáháborodottságban halt meg. V. ö. Wilke H., Biographie des Malers C. G. H. (Berlin 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon