Henrik-rendek

1. Braunschweigi érdemrend, melyet Vilmos herceg 1834 ápr. 25-én alapított négy osztályban, kétosztályu érdemkereszttel kapcsolatban; 1877 március 7. még egy ötödik osztály: II.oszt. lovagkereszt járult a rendehez, melyet tudomány és művészetekért is adományoznak. 1870 szept. 12. óta a rend, ha katonai érdemekért adományoztatik, két keresztezett aranykarddal bővíttetett ki. Jelenlegi beosztása: nagykeresztesek, I. és II. oszt. parancsnokok, I. és II. oszt. lovagok, és I. s II. oszt érdemkeresztesek. Jelvénye: aranyszegélyü, világoskék nyolcágu kereszt, csúcsain arany golyókkal, arany koronán függve. Sarkaiban a koronás W monogramm, a keresz és korona között arany alapon jobbfelé lépdelő, fejét hátrafordító arany oroszlán zöld babérlevelek között. A keresz közepén sisak és sisakdisz, továbbá a braunschweigi törzscimerből a fehér oszlop és a jobbfelé szaladó fehér ló, kerek pajzsban, mely vörös zománcos, fogazott szélekkel és pávatoll-csokorral van ékítve. Az oszlop tetején arany korona és csillag. Középpajzs hátlapján vörös alapon «Immota fides» aranyban, aranykarikával körülvéve, melyen fölül feketén az alapítás éve. Szalagja vörös, sárga széllel, melyen tenyérnyi szélességben a nagykeresztesek a rendet bal vállukon át, a parancsnokok 2,5 cm szélességben nyakukon, a lovagok két ujjnyi széllességben gomblyukban hordják. - 2. Szász katonai érdemrend, alapította 1736 okt. 7. III. Ágost szász választó és lengyel király Hubertusburgban egy osztályban. Később a nagykeresztesek, parancsnokok és lovagokra oszlott, s 1807 óta sürübben adományoztatott, 1829 dec. 23. pedig uj alapszabályokat nyert. A szász hadsereg tisztjei nyerhetik kiváló, a harctéren szerzett érdemek fejében, de tényleg idegenek is nyerhetik. Jelenleg négy osztálya van: nagykeresztesek, I. és II. oszt. Parancsnokok és lovagok. Adományozásnál a legalsóbb osztállyal kezdik, minden magasabb osztály csak uj érdemek fejében jár. 1769 márc. 17. mint V. oszt. altisztek és közlegények részére arany, illetve ezüst érdemérem alapíttatott. Jelvénye: fehérszegélyü arany kereszt, melynek sarkai között a zöld rutakoszaru huzódik el. Kerek középpajzsa aranyból van, bennek Szt. Henrik képe, sisak, császári korona, jogar és országalmával. Vállain biborköpeny. A középpajzsot aranyszegélyü sötétkék gyürü veszi körül arany felirattal. Hátlapján hasonló gyürüben «Vertuti in bello» felirat; a középpajzs itt szász cimert tünteti fel. Az egyes osztályok keresztjei csak nagyságban különböznek egymástól. Szalagja égszinkék, két citromsárga csikkal. A rendet a nagykeresztesek tenyérnyi széles szalagon jobb vállukon át, a parancsnokok 7 cm. szélességben nyakukban, a lovagok 4 cm. szélességban balmellükön hordják. Csillgja a nagykereszteseknél 9, az I. oszt. parancsnokoknál 7 cm. átmérőjü, hordják a bal mellen. Aranyból van, a középpajzs előlapjával, a hátlap szalagjával körülvéve. I. Vilmos császár részére a rendet kibővítették két babérággal.

Forrás: Pallas Nagylexikon