Heraklius

keletrómai császár, született 575., ilyennevü atyja Afrika helytarója volt. 610-ben afrikai csapatokkal bevette Konstantinápolyt és megbuktatta a bitorló Phokast, akit lefejeztetett. Majd ő lépett a trónra és uj dinasztiát alapított. Uj rendszert honosított meg. Khorsoes persa királytól elvette egész Előázsiát, Khosroes fiával, Siroesszel pedig leőnyös békét kötött, melynek értelmében Siroes visszaadta a Megváltó keresztját, melyet a persák Jeruzsálemmel együtt elfoglaltak volt (629 szept., innen a kereszt felmagasztaltatásának ünnepe). H. korában merült fel a monofiziták és az ortodox egyház közti elkeseredett teologiai vita Krisztus temészetéről, melyet a császár az egy akaratról szóló törvénnyel hasztalan kisérlett meg kiegyenlíteni. Utolsó éveit szerencsétlen háboruk keserítették; az arabok elfoglalták Sziriát és Egyiptomot. Első házasságából lett fiát, Constantint s második nejének, Martinának fiát Herakleonast közös trónutódokul kinevezvén, 641. halt meg. V. ö. Drapeyron, L"empereur H.et"empire byzantin au VII. siccle (Páris 1869).

Forrás: Pallas Nagylexikon