Herczeg

-család (szekcsői). Közös törzsből számazott a Hédervári-családdal. Őse Henrik bán vala, kinek Péter nevü fiától a H., a János nevütől pedig a Tamássy-család származott. A család tagjai közül kitüntek: H. Péter (a csládban e néven második), Bodrog vmegye főispánja volt. Sok baja volt 1343. a pécsi püspök jobbágyaival, kiktől jogtalanul szokott vámot követelni. Véül is Gilet Miklós nádor, a püspök és jobbágyai szabadságának épségben tartására utasította. H. Rafael, ki nagy tudományosság hirében állott, 1444-54. boszniai püspök volt. Résztvett a várnai ütközetben is (1444). Ugyszintén H. Pál, ki később, 1468. Pozsonyban más előkelő urakkal kezeskedett Mátyás királyért, hogy ez a rendkivüli hadiadót ezentul nem fogja többé kivetnei. H. Miklós, Mátyás király főpohárnoka volt. 1459. a Frigyes császárhoz pártolásának gyanujában állván, ujból többedmagával hűséget kellett esküdnie Mátyásnak. H. Ferenc, 1505. megjelent a rákosi országgyülésen, mint Baranya vmegye követe. H. Miklós, a mohácsi ütközetben (1526 aug. 29.) elfogták a törökök, de miután Szolimán szultán és Ibrahim nagyvezér a magyar viszonyokról és hadi tervekről kikérdeztették, lovát s fegyvereit visszaadva, bántatlanul elbocsátották. H. Imre, 1527. I. Ferdinánd király udvarmestere volt. A H.-családnak magva szakadt a XVI. sz. vége felé.

Forrás: Pallas Nagylexikon