Hermes

Zeus és Maria (atlas leánya) fia, Eredeti jelentésével nincsenek tisztában a tudósok; vannak, akik a hajnal istenét látják benne (Preller, Müller Miksa, Cox), mások az eső és nedves időjárás személyesítését keresik benne, legvalószinübb azonban az a felfogás (v.ö. Roscher, H. der Windgot, Lipcse 1878), mely szerint eredetileg szél-isten volt. Arkádia volt születéshelye. Itt szülte Maria a Killene hegységnek (Odiss. 24., l.) egyik barlangjában. H. bölcsőjéből kilépve, az erdőben bolyongott s ott egy békateknő és a reá feszített állatbél segélyével feltalálta a lantot. Egy izben egész Tesszáliáig hatolt s onnan ellopván Apollon 50 barmát, Arkádiába hajtotta s egy barlangba rejtette őket. Azonban Apollon, a világosság istene, hamar fölfedezte az orzót, csakhogy H. arra már visszafeküdt bölcsőjébe s tagadta a reá bizonyodó lopást. Ekkor Apollon Zeushoz folyamodott itéletért s az istenek atyja részére, vagy H. ellen döntött; csakhogy ugyanakkor H. elkezdvén a lantján játszani, Apollon ugy megirigyelte tőle játékszerét, hogy ennek fejében átengedte H.-nek a barmokat s azóta szent volt a béke közöttük.

Ez az egész csiny el van beszélve Homeros neve alatti H.-himnusban. H. sokoldalu istenség, aki részint Zeus hirvivőjeként, majd a földalatti istenekhez való viszonyában mint a halottaknak alvilágba kisérője szerepel. Fürge természetéből folynak egyéb tulajdonságai: a ravaszság és ügyesség (Priamost is ő vezeti át nagy ügyesen Achilleut táborába); innen van, hogy nemcsak ifjuságnak szolgált mintaképül, hanem a kereskedők és tolvajok is védőjüknek fogadták. Sokoldaluságát tömören összefoglalja Horatius (Ódák, I.10). A pásztorok különösen Arkádiában tisztelték; e minőségében Nomios (pásztor) a neve. Driops nimfától Pan (erdei isten) és a szép Daphnis is az ő gyermekei, a pásztorsip (szirinx) is az ő találmánya. E minőségéből folyik az a tulajdonsága, hogy szeret a nimfákkal lenni a ligetekben s nemcsak a baromtenyésztést, hanem a szőllőművelést is kedveli. A művészt is megörökítette pásztor képében, amint kost visz a vállán (krioforosz H. a. m. kosvivő, a brit muzeumban). Mint Zeus hirvivőjének Dios angelos és Diaktoros (kalaut) a neve. Zeus parancsára földre száll s megviszi az égiek izenetét a halandóknak, akikkel nagyon szeret társalogni. Innen magyarázható ama sajátsága, hogy a közlekedés és kereskedés patronusa lett. Zeus kivánatára ő szabadítja meg Iót a reá vigyázó Argostól, azért neve: Argeiphontes (Argos-ölő v. más etimologia szerint: gyorsan megjelenő). Továbbá innen folyik ama tulajdonsága is, hogy az utakat és utcákat jól ismeri; az utakon az ő szobrai (hermák, l.o.)voltak felállítva. H. vezeti az embereket az alvilágba, innen a neve: pszihopomposz; e minőségében tünteti fel a villa Albaniban (Róma) levő Orpheus-relief. Jelvényei a képzőműszeti alkotásain: a szárnyas cipők, a petaszosz nevű (gyakran szintén szárnyas) kalap, aranypálca (kerikeion, latinul caduceus), amely utóbbival mint varázsvesszővel az embereket el tudja altatni s a halottakat maga után vonni s amely körül rendesen két kigyó tekerődzik, végül néha a pénzesszacskó (capitoliumi muzeum). Tisztelete általános volt egész Görögországban, de főleg Arkádiában és Athénben. A képzőművészet H.-t a Kr. e. V. sz.-ig szakálasan ábrázolta, de azután (miként már Homeros költeményeiben) általános lett ifju alakban való feltüntetése, amelyről okosság és erő tükröződik le. Ruhásan v. ruhátlanul szokták előállítani; az előbbi alakban van p. az Orpheus-reliefen s részben a Fokion nevü álló szobron a Vatikánban, amelyen csak a felső test van fedve. Remek bronzszobra van Nápolyban (Herculanemumból) ülő alakban ugyan, de mégis olyképen, hogy szinten látni rajta, hogy mindjárt indulni akar; arca fiatalos, de valami különös ravaszság ömlik el rajta. Legszebb álló szobra van Olimpiában Praxitelestől, paroszi márványból (843 után készült), karján a kisded Dionisosszal; e gyönyörü szobron a testrészek egytől egyig a legfinomabbak, szelid arcából okosság sugárzik. Praxiteles iskolájából való még a Vatikánban levő szobor is, az u.n. Antinoos (l. a mellékelt képet), mely sokkal erősebb testalkatot mutat, mint az előbbi, s arcán elmélázás és buskomorság ül.

Forrás: Pallas Nagylexikon