Hidfő

az az építmény, mely a hidszerkezet parti végét támasztja és egyuttal a feljárót a nyilás felől határolja. A H. leglényegesebb része az ellenfal, amely a csatlakozó töltés földnyomását felfogja s a melyen van elhelyezve egyszersmind a hidszerkezet felvételére szolgáló szerkezeti rész is. Az ellenfalhoz csatlakoznak két oldalt a szárnyfalak, amelyeknek célja a töltész részüket, vagy az azok befejezését képező töltési kúpokat felfogni. Az ellenfal rendesen az áthidalt vizfolyás vagy közlekedési vonal tengelyével párhuzamos fekvésü, a szárnyfalak pedig vagy a hidon átvezetett közlekedési vonal (egyuttal a hid) tengelyével párhuzamosak, amikor nevük is: párhuzamos szárnyfal; vagy ezzel az iránnyal szöget zárnak be, amikor általában ferde szárnyfalnak neveztetnek. Ha irányuk éppen az ellenfal irányának meghosszabbítását képezi, egyenes szárnyfal a nevök; merőleges szárnyfal akkor, ha ez utóbbi esetben a szárnyfal iránya a hidtengely irányára merőleges, vagyis, ha a hidon átvezetett és az áthidalt vonalak irányai is egymásra éppen merőlegesek. A H.-k kőből v. fából épülhetnek; vas H.-k alkalmazása nincs szokásban. Kőből épült H.-nél az ellenfalat rendesen lefelé vastagodva, lejtős vagy lépcsős hátlappal csinálják. Az ilyen ellenfal a földnyomásnak feldöntő törekvéseit súlya által paralizálja, a hidszerkezet fölvételére pedig u. n. szerkezeti talpkövek vannak reá helyezve. A szerkezeti talpköveket azon esetben, ha az általuk alátámasztott tartó (l. o.) erőtanilag az ivek közé tartozik (p. vasivhidnál, kőboltozatnál) ferde támasztólappal készítik, ha ellenben az alátámasztott hid gerendatartós, akkor a szerkezeti talpkő vizszintes felső lappal bir, amelyen a szerkezet közvetlen felvételére szolgáló saru (l. o.), v. fafelszerkezetü hidnál talpgerenda nyugszik. A kőből készült szárnyfalak igen sokféleképen lehetnek kiképezve; a párhuzamosaknál a pálya magasságában koszorupárkányt, e fölött mellvédő falat (korlátot) szoktak elhelyezni. Függő hidak hidfőjének egyik lényeges része a horganyzás (l. o.) fölvétele. Fából készült H.-nél az ellenfal, épp ugy mint a szárnyfalak egy-egy cölöpsorhoz támaszkodó deszkafalból állnak. A cölöpsor tetejét u. n. süveggerenda foglalja össze. Fából készült H.-nél a földnyomást a deszkák és a támasztó cölöpök hajlítás elleni szilárdsága viseli. E szilárdság fokozása végett a fa H.-t és szárnyfalakat keresztgerendák és abba behuzott csavarosvégü hosszu vasrudak segélyével a termett földbe vert cölöpbakokhoz hátra szokták horgonyozni. Fahidfőknél a hidszerkezet fölvételére a cölöpsorra elhelyezett süveggerenda szolgál, többnyire u. n. nyereggerendák közvetítésével; ives v. feszítőműves tartónál pedig az alacsonyabban elhelyezett és ferde támasztólappal ellátott keresztgerenda, vagy gerendacsoport.

Forrás: Pallas Nagylexikon