Hodikius

János, evang. lelkész és püspök, szül. Tót-Prónán turóc vmegyében 1585., megh. Trencsénben 1642 febr. 23. A galgóci iskolában tanult 8 évig, ugyanitt 2 évig segédtanár (conrector) volt, ekkor Thurzó Szaniszló anyagi támogatásával a vittenbergai egyetemre ment, hol De Angelis c. a. értekezést irt s adott ki (1611) s két évi itt tartózkodás utn magister cimet nyert. Hazatérvén a semptei, majd a bitsei iskolák igazgatója lett, 1614. az akkori fényes és népes trencséni egyház lelkészéül, 1619. egyhangulag szuperintendenssé választatott meg. Ugyanezen évben gr. Thurzó Imre óhajtására a trencséni lelkészi állomását a bitseivel cserélte fel, de innen, pártfogója gr. Thurzó Imre elhalván, gr. Esterházy Miklós által Hajnal jezsuitával de quibusdam controversis doctrinae Christianae Capitibus tartott vitája és a vita tartalmának lelkésztársaival lett közlése miatt elüzetett; Illésházy Gáspár pártfogása mellett ismét a trencséni lelkészi állomásba jutott, hol Statera c. művét irta (Bártfa 1632). Két fia közül az egyik, Sándor, ki Trencsénben született, a rostocki egyetemen tanult és itt Kalov elnöklete alatt az urvacsorai tan felett kiváló értekezést irt. Hazajövén, a Banoviczi gimnázium igazgatója lett, és De certitudine Scripturae Sacrae et ordine in Ecclesia Lutherana (1641) c. művével az irodalom mezején is szolgálatot tett.

Forrás: Pallas Nagylexikon