Höfler

Károly Adolf Konstantin lovag, német történetiró, szül. Memmingenben 1811 márc. 26. Jogot, bölcsészetet és történelmet tanult Münchenben s azután tanulmányi utra kelt Firenzébe és Rómába. Münchenbe visszatérve (1836), átvette a hivatalos Münchener Zeitung szerkesztését. 1838. a történelem docense, 1839. rendkivüli, 1841. pedig rendes tanára lett a müncheni egyetemen. 1842. a müncheni akadémia tagjává választotta. Az 1846-iki politikai bonyodalmak a Konkordat und Konstitutionseid der Katholiken in Bayern (München 1847) c. történeti emlékirat megirására birták. Része volt a Lola Montez elleni agitációban, amiért 1847 márc. 26. nyugalomba helyezték; három hó mulva azonban kárpótlásul levéltárossá nevezték ki Bambergbe. 1851. meghivták a prágai egyetem történeti tanszékére. Művei közül megemlítendők: Die deutschen Päpste (Regensburg 1839, 2 kötet); Kaiser Friedrich II. (München 1844); Albert v. Beham und Regesten Papst Innocenz" IV. (Stuttgart 1847); Quellensammlung für fränkische Geschichte (Baireuth 1849-1852, 1-4 köt.); Bayern, sein Recht und seine Geschichte (Regensburg 1850); Über die politische Reformbewegung in Deutschland im XV. Jahrhundert und den Anteil Bayerns an derselben (München 1850); Lehrbuch der allgem. Geschichte (Regensburg 1850-56, 3 köt.); Fränkische Studien (Bécs 1852-53); Die Geschichtschreiber d. hussitischen Bewegung (u. o. 1856-1865, 2 kötet); Böhmische Studien (u. o. 1854); Ruprecht von d. Pfalz (Freiburg 1861); Magister Johann Huss und der Abzug der deutschen Professoren und Studenten aus Prag (Prága 1864); Barbara, Markgräfin v. Brandenburg (u. o. 1867); Die Zeit der luxemburgischen Kaiser (Bécs 1867); Der Aufstand der kastilianischen Städte gegen Kaiser Karl V. (Prága 1876); Der deutsche Kaiser und der letzte deutsche Papst: Karl V. und Adrian VI. (Bécs 1876); Zur Kritik und Quellenkunde der ersten Regierungsjahre Karls V. (u. o. 1876-83, 3 rész); Die romanische Welt und ihr Verhältnis zu den Reformideen des Mittelalters (u. o. 1878); Abhandlungen aus dem Gebiet der slavischen Geschichte (u. o. 1879-83, 5 rész); Papst Adrian VI. (i. o. 1880); Don Antonio de Acu?a, genannt der Luther Spaniens (u. o. 1882); Donna Juana, Königin von Leon, Kastilien und Granada (u. o. 1885); Johann, Markgraf von Brandenburg (müncheni akadémiai értekezés, 1889); Don Rodrigo de Borgia (VI. Sándor pápa) und seine Söhne (a bécsi akadémia évkönyveiben, 1889, 37. köt.); Die Katastrophe des herzoglichen Hauses der Borgias von Gandia 15-21. (Bécs 1893, lenyomat az akadémiai értekezésekből).

Forrás: Pallas Nagylexikon