Hohenzollern házi rend
1. H. hercegi házi rend, alapították 1841 dec. 5-én Frigyes
Hohenzollern-Hechingen és Károly Hohenzollern-Sigmaringen hercegek. A rendet
1851 aug. 23. a porosz rendek közé is felvették; változtatva formáján,
alapszabályait mint ilyen 1852 február 16. nyerte, melyeket IV. Frigyes Vilmos
király márc. 20. erősített meg. Lipót herceg 1891 febr. 10. a porosz király
beleegyezésével kibővítette a rendet, a tiszt. parancsnok kereszttel, mely
rangra az I. és II. oszt. között áll. A rend jelvénye: az I. osztály
tiszteletbeli kereszt fehér zománcu, kétoldalt aranycsikos feketeszegélyü
kereszt, sarkain zöld babér- és tölgykoszoru fonódik át. Középpajzsa kerek,
fehér, aranyszegéllyel ellátott kék gyürüben «Für Treue und Verdienst» arany
felirat, melyen belül biborral béllelt fejedelmi korona és a hohenzollerni
családi cimer. Viselik mint csillagot, a bal mellen. Szalagja fehér, három
fekete csikkal habozva, viselik a nyakban. - 2. H. Királyi házi rend. Az 1849
dec. 7. Poroszorgszág és a Hohenzollern-Hechingen s Hohenzollern-Sigmaringen
között kötött államszerződés értelmében a H. a porosz rendjelek közé
felvétetett, s 1851 jan 16. mint ilyen elismertetett. Alapszabályait 1851 aug.
23. nyerte. Három osztályra oszlott: nagy parancsnokok, parancsnokok és
lovagok. 1861 márc. 9. egy ujabb osztály járult a rendhez, a tulajdonosoké;
1861 okt. 18-án a két első osztály két-két alosztályra oszlott. E szerint jelenleg
a rend a következő osztályokból áll: nagyparancsnokok: a) sas vagy kereszt a
csillaggal; b) sas v. kereszt csillag nélkül; parancsnokok: a) sas vagy kereszt
csillaggal, b) sas vagy kereszt csillag nélkül; lovagok: kereszt vagy sas;
tulajdonosok: kereszt vagy sas. Jelvényei: a kereszt hasonlít a hohenzollerni
fejedelmihez, de a kereszt fölött a királyi korona járul hozzá, előlapján a
gyürüben «Vom Fels zum Meer» felirat, a középpajzsban pedig a porosz királyi
sas, mellén a Hohenzollern házi cimerrel, hátlapján F. W. R. a királyi
koronával, a gyürüben 1851 jan. 18. felirat. A nagyparancsnokok a rendkeresztet
ünnepélyes alkalommal láncon viselik, mely ezüstből van és az aranyfoglalatu és
zománcolt Nürnberg és Zollerni cimerekből, valamint a főkamarási pálcából
alkotott tagokból áll.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|