Honorius
Flavius, római császár, I. Theodosius fia, szül. 384. 393.
már az augustus méltóságára emelték, 395. pedig kelet-római császár lett a
vandal Stilicho gyámsága alatt. Az utóbbi jó katona volt, de rossz nevelő és
igy H. halála napjáig határozatlan ingadozó jellemü uralkodó maradt. A mig
Stilicho élt, megvédte a birodalmat ugy Alarich mint Rhadagais ellen, akit
Firenze mellett megvert (406). De H. titkon irigyelte Stilicho sikereit, habár
gyámjából apósa is lett, mert a császár elvette Stilicho leányát; 408.
megölette és ezzel önmaga fosztotta meg magát legjobb hadvezérétől. A germánok
felülkerekedtek, 408-10. egymásután ragadták el a legszabb provinciákat és
ujabbnál ujabb birodalmakat kerekítettek belőlük. Nagynehezen talált még H. egy
ujabb győztes hadvezért, Constantiust, de ehhez is kénytelen volt feleségül
adni leánytestvérét Placidiát (471), utóbb pedig megtenni társcsászárnak (423.)
Ugyanazon év augusztus havában aztán H. meg is halt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|