Hont

Vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk régi dunáninneni kerületének egyik megyéje; É.-felől Zólyom és Bars, K-en Nógrád, D-en Pest és Esztergom, melytől a Duna folyam választja el, Ny-on Esztergom és Bars vármegye határolja. Alakja szabálytalan négyszög, melynek alsó délkeleti sarkába Nógrád vármegyének egy része benyulik.

Földrajz

Területe 2649,83 km². A vármegye felszinének legnagyobb része hegyes. Tágasabb rónák csak az Ipoly völgyében vannak. A vármegye északi részén van a selmecbányai hegycsoport. Legmagasabb hegye e csoportban a Szitnya (hajdan Attila-hegynek nevezték), 1011 m. magas, Berencsfalu, Szt. Antal, Illés, Bácsfalva és Béld községek között. Ide tartozik még a paradicsomhegy és Kálvária-hegy is Selmecbánya fölött. A bakabányai hegyek a vármegye északnyugati részén a selmecbányai hegycsoport folytatását képezik. A börzsönyi (jenői) hegycsoport az Ipoly folyótól délre és keletre terül el a vmegye DK-i részében; itt a legmagasabb a Csóványos (939 m.). A Korpona és Ipoly völgyei közt az Osztroski hegység széles tömege terül el, melynek legnagyobb magassága 777 m. E hegyek lejtői nagyobbára erdőségekkel vannak borítva. Az egyes hegyek belsejében összesen több mint 40 község fekszik, melyeknek lakói részint faiparral, részint bányászattal foglalkoznak. A vmegye középső és déli részét kisebb-nagyobb magasságban dombok ágazzák be; oldalaik nagyobbára szőllőkkel és szántóföldekkel vannak borítva.

H. cimere: szivalaku pajzs, ebben: kék mezőben egy egyenes meztelen kardot tartó páncélos kéz, a felső két sarokban hold és csillag. A pajzs homlokán sisakos és páncélos fő, három csipkéságu koronával, mely felett szintén ott van a kardot tartó páncélos kéz. H. zászlója fémszögekkel kivert rudra feszített 120 cm. hosszu zöld sávolyos selyemből van, melynek egyik oldalán a Szüz Mária képe (mint a régi ezüst huszasokon), másik oldalán pedig Magyarország cimere és 1744. évszám van festve. L. még Gömör (története).

Forrás: Pallas Nagylexikon