Honter

János (családi nevén Grass), Brassó reformátora, szül. Brassóban 1498., megh. u. o. 1549 jan. 23. Tanulását szülővárosában kezdte, de valószinüleg már 1515. távozott onnan, hogy Bécs, Basel és Krakó egyetemeit látogassa meg. Az utóbbinak nemcsak hallgatója volt, de tanítani is kezdett rajta. Magisteri cimmel tért vissza 1533. hazájába s szülővárosában 1535. jól felszerelt nyomdát alapított, mely 1580-ig, tehát majdnem félszázadon át neve alatt működött. Seivert szerint már 1529. is létezett volna nyomda Erdélyben, Nagyszebenben, melynek azonban semmi nyoma sem található és igy H.-nek brassói műhelyét joggal tekinthetjük az erdélyi legelső nyomdának. Ezen nyomdának első terméke H.-nek 1535. megjelent Compendii Grammatices Latinae c. munkája volt, mely utóbb - ugyancsak az ő nyomdájában - még két kiadást ért, a második 1567., a harmadik 1577. Emellett H. tanítással is foglalkozott. A tudományok terjesztésének e két módja hathatós előmozdítója volt egyuttal reformátori törekvéseinek is, különösen midőn lakása udvarán vasárnaponkint prédikációkat kezdett tartani, melyekre egyre többen gyülekeztek össze. 1543-ban végleg megalapította Brassóban a reformációt s szervezte az evang. egyházat a néhány barátja közreműködésével irt Reformatio Ecclesiae Coronensis ac Totius Barcensis Provinciae c. művével, melyet ugyanez évben Melanchton is kiadott egy általa irott előbeszéddel s amelyet Luther is jóváhagyott. E könyv hatása alatt csakhamar egész Brassó vidéke, a Barcaság is, a reformációhoz csatlakozott, miután annak elveit Brassó város hivatalosan is magáévá tette s intézkedett, hogy a képek s egyen kivül az összes oltárok eltávolíttassanak a templomokból. Frater Györgynek is tudomására jutván H. működésének ily eredménye, még ez évben országgyülés elébe hivta őt, hogy nyilatkozzék, miért adta ki a reformáció szellemében készült könyvét? H. maga nem jelent meg az országgyülésen, de Apologia Reformationis cimü dolgozatával kellőképen megfelelt a bibornok kérdésére. 1544 ápr. 22. aztán egyhangulag a város első papjává választatott. Mint hivatalánál fogva az iskolák felügyelője, s azok hatásának kellő mértékben méltányolója, még ez évben elkészítette az iskolai rendtartást is, mellyel megalapította Brassóban a főiskolát. Csakhamar nyilvános könyvtárt szervezett. 1547. adta ki a lelkészek számára agendáját s dolgozta át egyházszervezeti művét az összes erdélyi szászokra kiterjeszkedve. Ezalatt, miként előbb is, a tudományok egyéb szakaszaiban szintén lankadatlanul működött, ugy hogy műveinek száma, az ujabb kiadásokat nem számítva, körülbelül 30-ra megy. H. születésének 400. évfordulóját (1898) emlékszobor állításával akarják Brassóban megünnepelni.

Forrás: Pallas Nagylexikon