Honvédemlékek

A szabadságharc hőseinek emlékét nemcsak a népköltészet és a poéták őrizték meg; sietett megőrizni azt a képzőművészet is, mihelyt az alkotmányos élet derengeni kezdett s az ujabb nemzedék leróhatta háláját a nevezetes idők kiváló alakjai és azok hősi tettei iránt. A névtelen félistenek emlékét, mindjárt a 60-as évek vége felé, először is Debrecen városa sietett megörökíteni, midőn a Honvédemléket a ref. kollégium és nagytemplom közt eső téren fölállította.

Ez a szobormű haldokló oroszlánt ábrázol, karmai között a szabadság megtépett zászlójával. Az emlék nem előkelő művész alkotása; de eléggé hiven és beszédesen fejezi ki a tolmácsolásra váró gondolatot. Ezen időtájon készült Arad város számára Aradi Zsigmond Velencében élő művészünk Busongó Róma-ja, melyben a szobrász a magyar szabadságharcot követő katasztrófát érzékítette meg költői és bánatos allegoriában. 1880 okt. állították föl Maros-Vásárhelyen a magyar szabadságharc legendaszerü hősének: Bem tábornoknak emlékét, melyet Huszár Adolf készített. Ugyancsak ő tervezte az aradi vértanuk szobrát is, melynek kivitelében azonban a halál - a magyar művészet nagy veszteségére - megakadályozta. A szoborművet átdolgozva s annak több lendületet adva, Zala György végezte be. Ez a szobor a magasban álló Hungária fenséges alakjával s a talapzatot elfoglaló négy szimbolikus csoportozattal ezideig legnagyobb és legszebb alkotása a magyar monumentális művészetnek s méltó büszkeségét képezheti Arad városának. Ugyancsak Zala Györgytől birjuk, a kilencvenes évek elejéről, a budai Honvédemléket is, mely a Budavár visszafoglalásához füződő magasztos emléket egy fiatal honvéd alakjában örökíti meg, ki megsebesítve bár, az ágyuk roncsára áll s jobbjában kardot fogva, baljában a szabadság zászlaját magasra emelve, biztatja további hősies küzdelemre társait. A lelkesedés nemes hevétől izgatott délceg alak felett, kezében koszoruval, géniusz lebeg. A szobor talapzatát a magyar hölgyek bronz-koszoruja diszíti, amelyet szintén Zala György mintázott. Leleplezték 1892 máj 21.

Forrás: Pallas Nagylexikon