Hörk

József (Tamási), evang. tanár és iró, szül. Likéren (Gömör-Kishont) 1848 márc. 7. Középiskoláit Losoncon, Lőcsén, Rimaszombatban és Eperjesen végezte, ez utóbbi helyen egyszersmind teologiai tanulmányait is; 1868 jul. hitjelölt vizsgát tett, ezután egy évig nevelősködött, majd Losoncon gimnáziumi tanár lett; 1870. Budapesten letette a középiskolai tanári vizsgát, az állami tanárképző intézetben vallástanárul s gyakorló tanítóul alkalmaztatott; 1872 dec.-ben a felső-pokorágyi egyházba (Kishont esp.) választatott meg lelkészül, 1876 nov. pedig Eperjesre teologiai tanárul, mely székét egy évi külföldi tanulmányozás után 1877 szeptember 1. foglalta el; tanári tiszte mellett az egyházi, iskolai, politikai s társadalmi életben sok különféle tisztséget teljesít. Önállóan megjelent művei: A hű lelkipásztor jelleme (Budapest 1880); Katekhetika (u. o. 1880); Liturgika (Eperjes 1882); A művészet befolyása a társas életre (u. o. 1883); A sároszempléni ev. esperesség története (Kassa 1885); Emléklap az eperjesi templom 100 éves örömünnepére (u. u. 1885); A nőről és a nő hármas hivatásáról (u. o. 1886); Vallástanítási tanterv az elemi iskolák részére (u. o. 1885); Az ev. Tiszakerület püspökei (u. o. 1888); A hős Ketzer András ev. vértanu (Budapest 1890); Az egységes középiskola (u. o. 1892); A nagy-sárosi vár ura (u. o. 1893, nyertes pályamű a Luther-társaság által kiirt pályázaton). E lexikon prot. egyházi részébe dolgozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon