Hudson-öböl melléke

v. Hudson-öbölmelléki tartományok, egykori neve É.-Amerika azon részének, amely a Hudson-öböl, Kanada, az Egyesült-Államok, a Nagy-oceán és Alaszka közt elterül és közel 8 millió km² területet foglal el. Miután ebből 1858. Brit-Columbiát és 1870. a Hudson-öböl-társaság fenségi jogainak megszünte után Manitoba, 1882. pedig Assziniboiát, Albertat, Szaszkacsevant, Athabaszkát és ujabban Keewatint elszakították és Kanadához (l. o.) csatolták, az egykori H.-ból jelenleg csak ÉK-i lakatlan része és Labrador maradt fenn. Mindezek sik, számos tóval borított és nagyobbára a nagy hideg miatt lakhatatlan területek, ahol egyedül a vadászat és halászat nyujt a benszülött indus lakosságnak élelmet. II. Károly angol király 1669. az egész H.-t unokaöccsének, Rupertnek adta (amiért egy részét még máig is Rupert"s Landnak hivják), de a kanadai franciák is tartottak rá igényt. A versengésnek az 1713-iki utrechti béke vetett véget, az egész területet az angoloknak engedvén át, akik egy társaságot alakítottak az ottani prémkereskedelem monopolizálására. E társaság 1870-ig gyakorolta ott a felségjogokat. A H.-nek ismertetésére régebben legtöbbet tettek Varennes de la Vérandrye (1731-45), Samuel Hearne (1770-1772), Mackenzie (1789-93), Franklin (1819 és 1826), Back György (1833-35), Simpson és Dease (1837-39), Richardson (1847-48), Gladman és Hind (1857-58) és Palliser (1858-59). 1870 óta a H.-nek ismeretét főképen az uj Pacific-vasut építése mozdította elő. V. ö. Southesk, Saskatchewan and Rocky Mountains (1875); Mac Lean, Notes of a 25 years service in the Hudson"s Bay Territory (1849); Butler, The Great Lone Land (1872) és The Great Wild Land (1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon