Húshagyó

v. húshagyó kedd, a hamvazó szerda (l. o.) előtti napnak, vagyis az utolsó farsang harmadik napjának a neve. Hogy a rákövetkező önmegtartóztatásért már előre kárpótolják magukat az emberek, már a középkorban lakomákkal, tánccal, bohózatokkal, álarcos-játékokkal és felvonulásokkal ülték meg e napot és a bőjtöt nem tartó protestánsok is sokat átvettek e szokásokból. Katolikus országokban aztán e vigadozást kiterjesztették a január 7-étől a bőjtig tartó egész időre; ezt az időt farsangnak (l. o.) karneválnak nevezték. Régebben a pár nappal később eső invocavit vasárnap volt a húshagyó, mert ekkor kezdődött a bőjt.

Forrás: Pallas Nagylexikon