Huygens-féle elv

Ha valamely rugalmas közegnek tetszőleges A pontja rezgő mozgást végez, akkor bizonyos idő mulva a közegnek más B pontja is ugyanolyan rezgésbe jő; minél messzebb fekszik B A-tól, annál később kezdi meg rezgését. Ezen tény ugy fogható fel, hogy az A-ban végbemenő rezgés a rugalmas közegben állandó sebességgel egyenes vonalban tovább terjed. Ismerve A-nak mozgását és a rezgés továbbterjedési sebességét, kiszámíthatjuk a közeg tetszőleges B pontjának mozgási állapotát bármely időpillanatban. A rezgés elterjedése azonban máskép is fogható fel, ezen utóbbi felfogás neveztetik H.-nek. Ugyanis, ha A rezgéseket végez, akkor felkereshetjük a közeg azon pontjait, melyek egy tetszőleges időpontban egyforma mozgási állapotban vannak; ezen pontok bizonyos felületen feküsznek, a hullámfelületen. A hullámfelület minden egyes pontja most már ugyancsak rezgési középpontnak tekinthető, melyből a rezgés minden irányban tovább terjed. A hullámfelület minden egyes pontjából tehát rezgések jutnak a közeg valamely B pontjába, ugy hogy B mozgása, mint az előbb említett hullámfelület pontjaiból B-be érkezett rezgések eredő rezgése fogható fel. Mindkét felfogás ugyanazon eredményre vezet, ha a közegben a rezgés minden irányban zavartalanul terjedhet tovább. Amint azonban oly berendezést létesítünk, hogy a hullámfelületek bizonyos részéből rezgések ne is jussanak B-be, akkor az eredményben különbség áll elő. Utóbbi eset különösen a fénytanban bir fontossággal, mely a fényjelenségeket az éter rezgéseire vezeti vissza. A fénylő A pont tehát mint rezgési középpont tekinthető; egy tetszőleges B pontban a megvilágítást az éter rezgési állapotát egyszerüen ugy számíthatom, mintha A-ból a fény egyenes vonalban terjedne tovább B-ig. Helyes eredményre jutunk, a fény A-ból minden irányban zavartalanul haladhat tovább; ha azonban A és B közé átlátszatlan ernyőt teszünk, melyen keskeny nyilás van, akkor a hullámfelületeknek csak azon részéből juthat rezgés B-be, mely a B-ből mint csúcspontból a nyilás szélén át fektetett kúpon belül fekszik. Ezen esetben csak a H. vezet a tapasztalással megegyező eredményre.

Forrás: Pallas Nagylexikon