Ideler

1. Gyula Lajos, német iró, I. Keresztély L. fia, szül. Berlinben 1809 szept. 3., megh. u. o. 1842 jul. 17. mint egyetemi magántanár. Művei: Meteorologia veterum Graecorum et Romanorum (Berlin 1832); Hermapion s. Rudimenta hieroglyphicae veterum Aegyptiorum literaturae (Lipcse 1841, 2 köt.); Die Sage von dem Schuss des Tell (Berlin 1836). Kiadta Aristoteles Meteorologica-ját (Lipcse 1834-37, 2 köt.); a Kopt szótárt (Berlin 1837) és a Physici et medici gracci min. c. művet (u. o. 1841, 2 köt.).

2. I. Keresztély Lajos, német csillagász és kronologus, szül. Gross-Bresenben, Perleberg mellett 1766 szept. 21., megh. Berlinben 1846 aug. 10. 1794-ben a naptárakat számító csillagász lett Poroszországban, 1810-től a királyi naptárbizottság tagja volt. 1816-22-ig Frigyes Vilmos és Frigyes Károly nagyhercegek mellett nevelő volt. Később tanulmányi igazgató lett a hadapród-iskolán, tanított egy darab ideig az erdészeti akadémián és az általános hadiskolán. 1821. egyetemi tanárrá nevezték ki. 1839. a berlini akadémia tagjai közé választotta. I. munkásságának főrésze a tudományos kronologia terére esik. A nyelvészet terén is hirnevet szerzett magának, ugyanis Noltéval kiadta az angol és francia irodalom kézikönyveit. Munkái közül nevezetesek: Historische Untersuchungen über die astronomischen Beobachtungen der Alten (Lipcse 1806); Über den Ursprung und die Bedeutung der Sternnamen (Berlin 1809); Handbuch der mathematischen u. technischen Chronologie (Berlin 1825-26, 2 köt.); ugyanez ujra átdolgozva: Lehrbuch der Chronologie (u. o. 1831, uj lenyomat Boroszló 1883); Die Zeitrechnung der Chinesen (u. o. 1839); Handbuch der französischen Sprache und Literatur (u. o. 1838).

Forrás: Pallas Nagylexikon