Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
alap base
alap basic
alap basis
alap bedrock
alap bottom
alap footing
alap foundation
alap foundations...
alap fund
alap ground
alap grounding
alap groundwork
alap occasion
alap principle
alap substrate
alap substratum,...
alap ultimate
alap (póker... ante
alap- elementary
alap- fundamental...

Magyar Magyar Német Német
alap Basis (e)
alap & fund... Fundament (...
alap (átv.)... Grundlage (...
alap. (alap... gegr. (gegr...
alapállás &... Grundstellu...
alapelv Grundsatz (...
alapépítmén... Grundbau (r...
alapeszme Grundidee (...
alapfeltéte... Grundbeding...
alapfok Grundstufe ...
alapfokú vi... Grundstufen...
alapít fundieren
alapít & al... basieren
alapít & lé... stiften
alapít & me... gründen
alapítás Gründung (e...
alapítás Stiftung (e...
alapító Gründer (r)...
alapító & a... Stifter (r)...
alapítvány Stift (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

A találat 200 darabra szűkítve a(z) "alap" szóra. Szűkítse a keresési feltételt!

Alap

1. Alsó-A., nagyközség Fehérmegye sárbogárdi járásában, (1891) 2370 magyar lakossal, postaállomással. Keserűvize forgalomba nem jut, de kezdetleges fűrdőül szolgál. - 2. Felső-A., az előbbihez tartozó puszta, a [...]

Alap

1. (techn.) az a talajréteg, melyen vm. építmény áll, vagy magának az építménynek az a legalsó része, mellyel az alapfenéken áll (betonalap, gerendarost stb.) v. amellyel az építmény megállását biztosítjuk (cölöpalap, kútalap [...]

alap (matematika)

hatványozáskor az a szám, változó v. kifejezés, amit hatványozunk. Pl. 106-ban a 10. (alapvonal): szimmetrikus háromszög csúcsával (egyenlő oldalainak közös pontjával) szemközti oldal, v. a trapéz párhuzamos oldalai [...]

Alapy

(de Nagykemlék), ősrégi horvát nemes család, melynek eredeti neve Hlapci? volt, az ilyen nevű falu után, mely Bihács környékén a mai északi Boszniában feküdt. Miután a törökök elfeglalták Bihácsot, a család kivándorolt a [...]

Alapa

(lat., a. m. «arculcsapás»), a rómaiaknál a felszabadítás jele, mert a rabszolgáknak felszabadítása enyhe arculcsapással történt.

Alapok

és alapítványok, l. Iskolai alapítványok.

Alapos

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) Úthenger-balesetet szenvedett, szőrszálhasogató egyén.

Alapmű

(techn.). A papírgyártáshoz használt «hollandi» néven ismert rongyfoszlató gép késeshengere alatt fekvő alsó késcsoportnak. A. a neve. Szerkezete több egymás mellé élére állított acéllemez, melyek 70-80 cm. hosszú, [...]

Alapkő

Épületek - különösen nagyobb, emlékszerű épületek, mint templomok, színházak stb. - alapozásánál bizonyos ünnepélyességekkel elhelyezett első kő. Alapkő-letétel maga az ünnepélyesség valamely nagyobb, különösen nyílvános épület [...]

alapél (matematika)

Alaplapon levő él.

Alaplé

Csontokból főzött, gyengén ízesített, fűszerezett levet jelöl, amelyet mindig a készítendő étel jellegének megfelelő alapanyagból főzünk. Mártások, főzelékek és egyébb ételek készítésénél használjuk.

Alapszó

az a szó, mely valamely más szónak alapjául szolgál, melyből valamely szó s gyakran egész szócsalád van képezve. Az ír ige alapszava ezeknek a szóknak: írhat, irkál, irat, írás, iromány, író; a ház főnév alapszava ennek a szócsaládnak: házi, [...]

alapsor (zene)

Dodekafóniában a 12 hang eleve eldöntött sorrendje, melyet azután különböző megfordításokkal és rákmenetekkel variálnak.

alapsík (matematika)

Alaplapot tartalmazó sík.

alaplap

Alap.

Alapkör

(techn.), a fogaskerekek szerkesztéséhez a fogak alsó részén húzott kör. L. Fogas kerék.

Alapfok

a mellékneveké, p. rossz (a középfok rosszabb, felső fok legrosszabb); l. Fokozás.

Alapelv

valamely tudomány sarkalatos s tisztán kifejezett tétele, melyből a tudomány többi elvei folynak. Az A.-et máskép axiomának is nevezik, s fő ismertető jele abban áll, hogy bizonyításra, mint az úgynevezett [...]

Alapfal

Az építészetben az a falazat, mely az egész épület terhét hordja s azt a teherbíró talajra átviszi. Pincétlen épületeknél a talaj színétől az alapárok fenekéig menő falat hívják A.-nak, míg pincesoros épületeknél azt a falat, mely a [...]

alapbér

törzsbér: az a pénzösszeg, amely a munkaviszonyban álló dolgozó jövedelmének általában a legnagyobb hányadát teszi ki. A bérszabályozás keretében előírt elvek alapján minden munkavállalóra egyénileg állapítják meg (a szükséges képzettség, a [...]