jel

Általános értelemben minden olyan jelenség, amely egy jelrendszerben értelmezve gondolati-érzelmi tartalmakat közvetít az egymással érintkezők között. A jelrendszerek a társ.ban alakulnak ki öntudatlan fejlődési [...]

Jel

minden tárgy vagy tett, irás v. testmozdulat, mely arra szolgál, hogy bizonyos fogalmak közlését közvetítse, jelezze. Ehhez képest vannak J.-ek arra nézve, hogy beszélni nem tudó személyek között a kölcsönös megérthetést [...]

jel (elektronika)

Általában valamilyen információt tartalmazó elektromágneses vagy elektromos energia, amelynek az idő függvényében előírt jel alakja van. A híradástechnika fő feladata az információt tartalmazó jelek átvitele. A gyakorlatban [...]

Jelec

az ugyanily nevü járás székhelye Orel (ettől 163 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Szoszna és Jelcsik összefolyásánál, vasut mellett, (1888) 36 250 lak., bőr-, kocsigyártással, malmokkal, [...]

Jelky

András, kalandor magyar utazó, szül. Baján 1730 jul. 30., megh. Budán 1783 dec. 6.; mint szabólegény vándorolt ki Németországba. 1754. Erlangenben porosz verbunkosok felfogták, azoktól megszökött, de kevéssel azután Rotterdamban [...]

Jelző

a nyelvtanban egy mondatrész neve. A J.-t azért nevezzük igy, mert a tárgynak (a fogalomnak) valami jelét, ismertető jegyét mondja meg s ilyen kérdésekre felel: milyen? minemü? v. minő? miféle? micsoda? [...]

Jelző (nyelvtan)

Az a melléknévi rész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó, rendszerint főnév tulajdonságát, sorbeli helyét, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.

Jelcin

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) Forrasztáshoz használt anyag, orosz hamiskártyás politikusok megjelölésére is bevált.

Jelech

talán Jeles, Biborban született Konstantinos császár szerint (De administrando imperio, 40. fej., 174. l.) Árpádnak második fia, s Etzeleh apja volt. Még atyja életében elhunyt.

Jelige

(ol. mottö), elmés rövid mondás, melyet valamely irodalmi munkának feliratául és mintegy tartalma és irányának rövid jelzéséül szoktak alkalmazni; eredetét ama jelmondatokból veszi, melyeket egyes fejdelmek országuk cimerébe [...]

jelkép

Allegória, szimbólum.

Jelkép

(szimbolum), egyszerü jelvénnyel vagy képpel való megjelölése valamely eszmének, személynek, vagy akár eseménynek. A J. nem lehet egészen önkényes, amennyiben megkivántatik, hogy a jelnek és a megjelölt eszmének vagy személynek, [...]

Jelleg

bizonyos bélyeg valamely tárgy megjelölésére. J az állattenyésztésben: 1. azon tulajdonságok összege, melyek az egyedre, törzsre, fajtára stb. jellemzők. Eszerint megkülönböztetnek egyedi-, törzs-, fajtajelleget [...]

jellem

karakter: a személyiség "magva". Az egyénnek azok a - viszonylag - állandósult tulajdonságai, amelyek rányomják bélyegüket minden megnyilvánulására és kifejezik viszonyát a világhoz, a többi emberhez. A jellem meghatározza a [...]

Jellem

(karakter, görögből), általában valamely dolognak ama velős, állandó, bélyegző sajátossága, mely minden egyéb dologtól megkülönbözteti. A mi erre világot vet, jellemzőnek mondjuk. Mégis a magyarban inkább csak [...]

jelmez (színház)

A színész színpadi öltözéke, a szerepének megfelelő ruházat (kosztüm) és kellék. A jelmez hozzájárul a színpadi mű korhűségéhez, kifejezi a szereplő társ. viszonyait (koldus, király, munkás, paraszt stb.), életkorát, [...]

Jelmez

oly öltözet, mely bizonyos állaptot, p. kort, nemzetiséget, rangot, hivatalt jelöl, s ünnepélyek, hivatalos működések, szinpadi előadások alkalmával vagy képzőművészeti termékeken használtatik. A szinpadi [...]

Jelsip

hadihajókon az altisztek által használt éleshangu sip, mely ugy az árbocokon és vitorlafákon dolgozó matrózok figyelmének felhivására, illetve parancsoknak közvetítésére, valamint a hajón a belszolgálatnak teljesítésénél a figyelemnek [...]

Jelszó

a hadseregeknél különösen háboru idején jelent oly szót, mely az ellenfél serege előtt ismeretlen és mely azért különösen az előörsi szolgálatban a jóbarát és ellenség megkülönböztetésére szolgál, l. Hadige.

Jeltüz

a tengeren rendszerint a halászbárkák által éjjel helyöknek megjelölésére használt, egy bizonyos ideig égő (2 p.) és 2-4 mérföldnyi távolságra látható kisebb tüzek, melyek égő anyagaiknak minőségénél fogva sem az eső vagy a tenger [...]