Iparbank
oly pénzintézet, melynek célja első sorban az iparosok
hiteligényének kielégítése, iparvállalatok létesítése és támogatása. Az I. ez
utóbbi feladata teljesen összeesik a Crédit mobilier (l. o.) feladatával, mig
az iparosok hiteligényeinek kielégítése tapasztalat szerint sokkal könnyebben
és célszerübben történik szövetkezetek utján, különösen amennyiben a kisipar
hiteligényeiről van szó. Ezek az I.-ok rendszerint nem felelnek meg kitüzött
feladatuknak, hanem többé-kevésbé ugyanazokat az üzletágakat kultiválják, mint
egyéb bankok és az iparvállalatok. Támogatásuk csak arra szokott szorítkozni,
hogy általuk létesített vagy patronizált iparvállalatok részvényeire
zálogkölcsönt adnak. Nálunk az I.-ok létesítését külön törvényadta
kedvezményekkel támogatják. Az 1890. évi XIV. t.-cikk, mely a hazai ipart
támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményekről szól, felhatalmazza a
pénzügyminisztert, hogy egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszterrel, arra az
esetre, ha Budapest székhellyel a hazai ipar és kereskedelem előmozdítására
legalább öt millió forint alaptőkével oly részvénytársaság alakulna, amely
alapszabályai szerint főcéljául a magyar korona országaiban uj iparágak
létesítését és meghonosítását, a már létezők fejlesztését és segélyezését,
továbbá ugyancsak a magyar korona országaiban az iparosok és iparvállalatok
számára lehető olcsó hitelek nyujtását tüzné maga elé, ezeket a
részvénytársaságokat kedvezményekben részesíthesse. Ezek a kedvezmények abból
állnak, hogy a megalakulásnál és az első tőkefelemelésnél kibocsátandó
részvények bélyeg- és jogilleték fizetése alól fel vannak mentve, továbbá a
megalakulástól számítandő 15 évi időtartamra teljes adómentességet élvez a
társaság a részvénytőke 6%-át meg nem haladó ama jövedelme után, melyet az
általa vagy részvételével alapított iparvállalatok és egyéb létesítéséből, vagy
üzemeiből élvez, és az ujonnan alapított v. már létező iparvállalatokban való
részesedésből, vagy ily vállalatoknak pénzügyi segélyezéséből élvez. E törvény
alapján alakult még 1890-ben a Magyar ipar- és kereskedelmi bank
részvénytársaság öt millió forint alaptőkével, mely alaptőke azóta nyolc millió
forintra emeltetett fel. Azonkivül létezik már 1864 óta az Első magyar iparbank
(l. o.), mely azonban csak nevében viseli az I. szót, de csak a kisebbszerü
rendes banküzletekkel foglalkozik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|